Végleges: az EU megszavazta a szén-dioxidmentességet 2035-re

Az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament a háromoldalú egyeztetésen megállapodásra jutott a személygépkocsik és kisteherautók CO2-kibocsátási normáiról. A társjogalkotók megerősítették a 100%-os csökkentési célt 2035-ben, a szöveg felülvizsgálatát 2026-ban, valamint a (9a) bekezdést a CO2-semleges tüzelőanyagok 2035 utáni szerepéről.

A megállapodás eredményéről Benjamin Krieger, a CLEPA főtitkára a következőket mondta:

„A 100%-os cél, a belső égésű motorok hallgatólagos betiltása a legambiciózusabb ilyen cél világszerte. Kiállunk a klímasemleges mobilitás mellett, és készen állunk arra, hogy a klímasemleges mobilitást valóra váltsuk. A legambiciózusabb járművekkel kapcsolatos cél nem fog sikerülni, ha nem kísérik olyan politikai döntések, amelyek biztosítják a töltési és üzemanyag-feltöltési infrastruktúrát, a zöld energiát, a nyersanyagokhoz való hozzáférést és az igazságos átmenetet.”

A rendelet 2026-ban egy felülvizsgálatot irányoz elő, amely nemcsak a zéró kibocsátású járművek elterjedésére, hanem a töltési infrastruktúrára, a zöld energia és üzemanyagok elérhetőségére, a járművek megfizethetőségére és az iparra gyakorolt ​​hatásra is kiterjed.

Benjamin Krieger így folytatta:

„A villamosításnak fontos szerepet kell játszania a rendelet végrehajtásában, de vannak bizonytalanságok, amelyeket el kell ismernünk: a nyersanyagok elérhetősége, a megfizethető járművek, a szorosan összefüggő töltési és tankolási infrastruktúra, valamint az elegendő megújuló energia fontos a sikerhez. Nem utolsósorban a gyorsan emelkedő energiaárak idején. Mivel a nyersanyagok nagy része kevés forrásban koncentrálódik, megnő az új függőségek kockázata. A felülvizsgálatnak lehetőséget kell adni arra, hogy szükség esetén helyesbítsük az irányt.”

Az autóipari beszállítók milliárdokat fektetnek be innovációba, átképzési programokba és új létesítményekbe, de a beruházási kapacitás veszélyben van. Az autóipari beszállítók akár 70%-ának jövedelmezősége fenntarthatatlan szintre esett az infláció, valamint az energia- és nyersanyagárak emelkedése miatt. Egyre fontosabb az éghajlati, az ipari és a társadalmi igények közötti egyensúly megteremtése.

A beszállítók régóta érvelnek a technológiai sokszínűség mellett, hogy a kibocsátáscsökkentés leghatékonyabb és legeredményesebb megközelítése érvényesüljön, és biztosítsák a kezelhető átmenetet. A technológiai sokféleség magában foglalja a teljes villamosítást, a hibrid hajtásláncokat és a hidrogénnel üzemelő járműveket, akár belső égésű motorban, akár üzemanyagcellában. Mindezek a technológiák klímasemlegesek, ha megújuló energiával, zöld árammal vagy megújuló hidrogénnel és üzemanyagokkal működnek.

„A rendelet előírja, hogy az új járművekben is szerepet kapjanak a megújuló üzemanyagok. A Bizottság feladata, hogy javaslatot tegyen ennek megvalósulására, valamint az életciklus-elemzés módszertanára a hatékony kibocsátáscsökkentés biztosítására” – mondja Krieger.

A nagyköveteknek és az Európai Parlamentnek még hivatalosan ratifikálnia kell a megállapodást, mielőtt a rendelet hatályba léphet. A következő lépés a teherautók CO2-kibocsátási szabványaira vonatkozó javaslat elfogadása az elkövetkező hónapokban, amely felülvizsgálja a 2019-ben kitűzött csökkentési célokat. Nem csak annyira, mint az autók esetében, hanem még inkább technológiailag nyitott megközelítésre van szükség a nehéz tehergépjárművek szén-dioxid-mentesítéséhez.

A hidrogén- vagy CO2-semleges üzemanyagok például hatékonyan nullára csökkenthetik a kibocsátást, a villamosítás mellett, ugyanis ez utóbbi nem biztos, hogy a legköltséghatékonyabb megközelítés minden kereskedelmi szállítási igény esetén.