Járművek szélvédője: a feltűnésmentes védelem

28 nov 2022

Vannak dolgok az általunk vezetett járműveken, melyeknek a létezését teljesen természetesnek vesszük, és legfeljebb az esetleges hiányuk tudná éreztetni velünk igazán, hogy mekkora veszteség érne bennünket nélkülük.

Ebben a cikkben egy ilyen alkotóelemet, a szélvédőt mutatjuk be.

 

Alapfogalmak

Definíció szerint a szélvédő az elülső ablak, amely kilátást biztosít, miközben védi az utasokat az időjárás viszontagságaitól. A modern szélvédők általában laminált biztonsági üvegből készülnek, egyfajta kezelt üvegből, amely jellemzően két ívelt üveglapból áll, amelyek közé a biztonság kedvéért egy műanyag réteget laminálnak, és az ablakkerethez vannak ragasztva.

Az amerikai terminológiában windshield, az angolban pedig jellemzően windscreen néven ismerik.

Természetesen szélvédő esetén nem csak személygépkocsikról beszélünk – rendelkezik vele a legtöbb repülőgép, autó, busz, motorkerékpár, teherautó, vonat, hajó vagy villamoskocsi is.

 

Használati célok

Az ok, amiért szélvédővel rendelkezik a járművünk, általában egyértelmű. Autók, teherautók esetén szélvédők védik a járműben ülőket a széltől és a repülő törmeléktől, például portól, rovaroktól és szikláktól, és aerodinamikailag megfelelő formát biztosítanak elől.

UV bevonat alkalmazható a káros ultraibolya sugárzás kiszűrésére. Ez azonban általában szükségtelen, mivel a legtöbb autó szélvédője laminált biztonsági üvegből készül. Az UV-B nagy részét maga az üveg nyeli el, és a megmaradt UV-B a legtöbb UV-A-val együtt a PVB kötőrétegben ragad.

 

Anyagfelhasználás

A korai szélvédők közönséges ablaküvegből készültek, ám viszonylag hamar kiderült, hogy ez súlyos sérülésekhez vezethet egy ütközés esetén. A sorozatos balesetek vezettek erősebb szélvédők kifejlesztéséhez.

Edzett üveget készült szélvédőkre cserélték a régi változatokat, és a keretbe erősítették gumi vagy neoprén tömítéssel. Az edzett üveg a szélvédő betörésekor sok, többnyire ártalmatlan szilánkra tört.

Persze ezzel is akadt probléma. Ezek a szélvédők ugyanis összetörhetnek egy egyszerű kőfelverődéstől is.

Hamarosan erre is érkezett megoldás.

A „triplex” üvegrétegezés 1911-től Franciaországban elérhetővé vált, 1913-tól kezdődően néhány csúcskategóriás amerikai autógyártó már tartozékként alkalmazta, és 1919 és 1929 között Henry Ford elrendelte a laminált üveg használatát minden járművén.

A modern, beragasztott szélvédők hozzájárulnak a jármű merevségéhez, de az innováció fő hajtóereje történelmileg az volt, hogy meg kell akadályozni az éles üvegszilánkok okozta sérüléseket. Szinte minden nemzet megköveteli, hogy a szélvédő egy darabban maradjon még akkor is, ha eltörik, kivéve, ha egy kellően nagy terhelés átüti azt.

Az uretán tömítőanyagot a szélvédő széle körül sötét pöttyökből álló sáv, úgynevezett fritt védi a napfény UV-sugárzásától. A sötétített él átmegy az átlátszó szélvédőre kisebb pontokkal, hogy minimalizálja a gyártás során jelentkező hőterhelést.

A motorkerékpárok szélvédői gyakran nagy ütésállóságú polikarbonátból vagy akril műanyagból készülnek.

 

Speciális alkalmazások

Sok helyen törvények korlátozzák az erősen színezett üvegek használatát a járművek szélvédőjén; általában a törvények határozzák meg a megengedett maximális árnyalati szintet. Egyes járművek szélvédőjének legfelső része észrevehetően több színárnyalatot kap, hogy megakadályozza vagy korlátozza a napfény bejutását.

A repülőgépek szélvédőjén elektromos áramot vezetnek át egy vezetőképes ón(IV)-oxid rétegen, hogy hőt termeljenek a jegesedés elkerülése érdekében.

A Bentley Blower „aeroscreen”-je (forrás: wikipedia.org)

Az 1980-as években és az 1990-es évek elejéig az autók szélvédőihez hasonló rendszer, amelyet a Ford járműveken „Quickclear” néven vezettek be Európában (Észak-Amerikában „InstaClear”), ezt a vezetőképes fémbevonatot alkalmazták az üveg külső rétegének belső oldalára. Más üveggyártók mikrovékony huzalokból álló rácsot használnak a hővezetésre, például a későbbi európai Ford Transit furgonokon. Ezeket a rendszereket jellemzően az európai autógyártók, például a Jaguar és a Porsche használják.

A hőüveg használata megakadályozza egyes navigációs rendszerek megfelelő működését, mivel a beágyazott fém blokkolja a műholdjelet. Az RF jel általában a fémhuzalokon vagy fémrétegeken áramlik, így nagyon kevés sugárzás tud áthaladni. Ez külső antenna használatával megoldható.

Ez a hátrány mobiltelefonokat is érintheti; a termikus üveg általában csak 0,001 (1‰, azaz egy ezrelék) jelet enged át, míg a betonacélokkal ellátott betonfal akár 0,100 (10% vagy 100‰) jelet is átenged.

 

Szélvédő cseréje

Noha a szélvédő kisebb sérüléseit (pl. kőfelverődés) ma már nagy hatékonysággal képesek javítani az erre szakosodott szervizek, egy ponton túl így is cserére szorulhatunk.

A szélvédő cseréje általában kevesebb, mint egy órát vesz igénybe. Annak érdekében, hogy a jármű biztonságosan vezethető legyen, meg kell várnunk azt a technológiai időt, amíg a ragasztás kellő módon megköt.

A kicserélt szélvédőknek kellően meg kell kötniük vagy tapadniuk mindaddig, amíg ellen nem állnak az ütközés erejének. Ezért fontos ismerni az üvegragasztó kikeményítéséhez szükséges minimális időt.

Ingyenes fotók Üveg kategóriában
Előkészületek szélvédő kiszereléséhez (forrás: pixabay.com)

 

Ez a biztonságos „elhajtási idő” (SDAT) vagy a minimális „elhajtási idő” (MDAT) arra az időre vonatkozik, amíg a szélvédő beszerelése vagy az üvegcsere ismét biztonságosnak nem minősül.

Előfordulhat, hogy a fogyasztók nem tudják, hogy az MDAT vagy SDAT idő a biztonságra összpontosít, és nem feltétlenül a telepítés minőségére, tartósságára vagy garanciájára. Ügyelni kell arra, hogy ne vezessük a járművet a technológiai idő lejárta előtt.

A légzsákok akár 320 km/h sebességnél is kinyílnak, és egyes esetekben óriási erőt fejtenek ki a szélvédőre. Az utasok az első kioldás után mindössze 50 ms-on belül érintkezhetnek a légzsákokkal. A jármű kialakításától függően a légzsák kioldása és/vagy az utasok légzsákba való ütközése megnövelheti a szélvédőre ható erőket, bizonyos esetekben drámaian.

Az utasok légzsákokra nehezedő erői – és így a szélvédőre ható potenciális erők – természetesen kisebbek az övvel bekötött utasok esetében.

A gyorsan kötődő ragasztók megjelenésével egyre elterjedtebbé vált a mobil szélvédőcsere. Ennek vannak nyilvánvaló előnyei – ugyanakkor hátrányai is.

A hőmérséklet és a páratartalom gyakran nem szabályozható mobil telepítéseknél. A legtöbb elterjedt üvegragasztóhoz az ideális környezet 21 °C és 50%-os páratartalom. Az ideális térhálósodási környezettől való eltérések megnövelhetik a kellően biztonságos kötés kialakulásához szükséges időt. A mobil szélvédőcsere változói és nehézségei miatt sok járműgyártó nem ajánlja ezt a beszerelési módot.

RELATED POST

Írj egy választ