Energiaválság és digitalizáció – cseh elnökség következik az EU Tanácsában

15 júl 2022

Július 1-jétől 2022. december 31-ig a Cseh Köztársaság elnököl az Európai Unió Tanácsában. A hat hónapos cseh elnökség Franciaországot követi, amely az év első felében vezette a Tanácsot, majd 2023-ban Svédország váltja őket. Ez a három állam együtt alkotja az elnökségi hármast, és közös programot dolgozott ki.

A közép-kelet-európai ország programját elkerülhetetlenül befolyásolja a február végén Ukrajnában kitört háború, amely öt kiemelt területre fókuszál:

  • A menekültválság és Ukrajna háború utáni fellendülésének kezelése
  • Energiabiztonság
  • Európa védelmi képességeinek és a kibertér biztonságának megerősítése
  • Az európai gazdaság stratégiai rugalmassága
  • A demokratikus intézmények ellenálló képessége

A következő hat hónapban azonban a zöld és a digitális kettős átmenet továbbra is a reflektorfényben lesz, és a Fit for 55 csomag fennmaradó ügyeire összpontosít. Az Európai Parlament és az EU Tanácsa által a személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátási normáiról már kialakított álláspont után Prága fogja irányítani a soron következő háromoldalú tárgyalásokat, ahol az összes intézmény már megegyezett a jogszabály főbb pontjaiban (nevezetesen a technológiai tilalomban).

A cseh elnökség szorosan részt vesz az európai energiaválság hatásainak mérséklését célzó kezdeményezésekben, beleértve a RePowerEU tervet is. Fontos szempont a források diverzifikálása, beleértve a logisztikát, az energiamegtakarítást, valamint az alacsony kibocsátású és megújuló energiaforrásokra való átállás felgyorsítását.

Az európai chipekről szóló törvény, amelynek célja Európa versenyképességének és ellenálló képességének megerősítése a félvezető technológiák és alkalmazások terén, a mesterséges intelligenciáról szóló törvény mellett a cseh elnökség kulcsfontosságú javaslata.

Ezzel a dossziéval kapcsolatban azonban nehéz lesz az összes tagállam álláspontját hat hónap alatt összehangolni. Prága emellett törekedni fog az Európai Digitális Identitás Pénztárca (biztonságos és megbízható páneurópai eszköz a polgárok személyazonosságának bizonyítására) bevezetésére, valamint egy hatékony és tisztességes adatpiac létrehozására.

Márciusban a CLEPA csatlakozott egy koalícióhoz, amely felszólította az uniós intézményeket, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokat kezeljék prioritásként. A francia elnökség után a várakozások szerint Csehország egyre inkább az ilyen jellegű megállapodásokra fog összpontosítani, de anélkül, hogy azt prioritásként kezelné. Az igazi változást a soron következő svéd elnökségnek kell meghoznia.

Csehország parlamentáris köztársaság, kormányfővel – a miniszterelnökkel – és államfővel – elnökkel. A jelenlegi miniszterelnök Petr Fiala, a Polgári Demokrata Párt (ODS) tagja. 2021 novembere óta tölti be hivatalát, előtte Andrej Babiš (2017-2021), az ANO 2011 párt alapítója volt. Miloš Zeman cseh elnököt először 2013-ban választották meg a posztra, korábban pedig miniszterelnökként, 1998-tól töltötte be a tisztséget. 2002-ig.

Csehország másodszor tölti be az EU Tanácsának elnöki tisztét, miután korábban 2009 első felében töltötte be a posztot, ami egybeesik az Európai Parlament hatodik parlamenti ciklusának utolsó hónapjaival és a között tartott európai parlamenti választásokkal, 2009. június 4 és 7 között.

RELATED POST

Írj egy választ