Kemény tél jöhet – Európa készen áll?
A probléma nyilvánvaló, de megoldani pedig legalább annyira nehéz. Az EU-ban a gáz ára emelkedik, és egyúttal az áram ára is. Ez a hatás jelentős a polgárok és a vállalkozások, különösen az energiaigényes gyártás számára, de nem csak ők, hanem az autóipari beszállítók és a járműgyártók is érzik az ügy súlyosságát. Benjamin Krieger, CLEPA főtitkár cikke következik.
A 2022-es év nehéz volt: minden harmadik autóipari beszállító 1%-nál kevesebb működési nyereséget ért el az év első felében. A magas energiaköltségek hatása valószínűleg még nagyobb nyomást fog okozni 2023-ban, mivel a jövő évi energiaszerződések újratárgyalásra várnak, és az árak várhatóan többszörösére emelkednek. A fogyasztás csökkentése csak marginális eredményezhetnek, és egyúttal csökkenti a termelékenységet és a bevételeket.
A költségnövekedés vevőkre hárítása, még ha a tényleges teher töredékében is, nagyon nehéz tárgyalásokat igényel. Az energiaárak már a jelenlegi válság előtt is magasak voltak az EU-ban, ami csökkentette az ipar versenyképességét más régiókhoz, például Észak-Amerikához és Ázsiához képest. A közelmúltbeli fejlemények egyre csak súlyosbítják az ellátási lánc torzulásait. A dezindusztrializáció kifejezést használják a nyilvános vitákban, némi indoklással.
A CLEPA nyomon követi és hozzájárul a politikai támogatásról szóló vitához. Enyhülést jelentenek az árplafonok, a szolidaritási hozzájárulások, a gáztárolók feltöltése és egyéb intézkedések. Ezen túlmenően átlátható és naprakész információkra van szükség a szakpolitikai intézkedésekről, beleértve az esetleges kötelező energiafogyasztás-csökkentési szabályokat. A bajba jutott vállalkozásoknak és ellátási láncoknak valószínűleg állami pénzügyi támogatásra lesz szükségük, ami az állami támogatási szabályok pragmatikus alkalmazását teszi szükségessé, anélkül, hogy torzítaná a versenyt az egységes piacon. Végső soron belátható, hogy mindenképp biztosítani kell a megfizethető energiaellátást európai vagy azon túli forrásokból.
A diverzifikáció kulcsszerepe
Hasonló kérdések merülnek fel más szakpolitikai területeken is. Az autóipar áttér az elektromobilitásra, ami nagymértékben hozzájárul a CO2-kibocsátás csökkentéséhez, de új függőségek kockázatát is rejti magában. A diverzifikáció kulcsszerepét Európa energetikai függetlenségének biztosításában hangsúlyozta Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2022-es beszédében. Később hozzátéve: „A lítium és a ritkaföldfémek hamarosan fontosabbak lesznek, mint az olaj és a gáz.”
Tisztában kell lennünk az ilyen energiafüggőségekkel. Az elektromos járművek (EV) esetében a járműakkumulátorokhoz használt lítium nagy részét egyetlen ország, Kína birtokolja. A CLEPA üdvözli a Bizottság által bejelentett létfontosságú nyersanyagokról szóló törvényt, de a jelenlegi forgatókönyv szerint az akkumulátorokhoz használt alapanyagok árai emelkednek, többnyire nem uniós forrásokból. Eközben az Európai Vegyianyag-ügynökség arra törekszik, hogy a lítiumot a reproduktív toxinok közé sorolja, további terheket róva az európai vállalatokra, hogy biztosítsák ezt a fémet az elektromos járművek akkumulátorainak előállításához.
„Egyértelmű jelzést kell adnunk az iparnak, és lehetővé kell tennünk, hogy megtervezzék beruházásaikat” – mondta Frans Timmermans, a Bizottság ügyvezető alelnöke júniusban, az autókra és kisteherautókra vonatkozó CO2-normákról szóló parlamenti vita előtt. Egyetértünk egy ilyen megközelítéssel, és szeretnénk, ha azt koherens és összehangolt szakpolitikai keretek között valósítanák meg, olyan pragmatikus javaslatokon alapulva, amelyek elkerülik az európai vállalatokra nehezedő szükségtelen terheket.
A CLEPA régóta támogatja a technológiai sokszínűséget, kihasználva az iparág teljes innovációs erejét. A személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatos, folyamatban lévő háromoldalú egyeztetések egy marginális záradékot keresnek, amely nem zárná be teljesen az ajtót a belső égésű motorok (ICE) további használata előtt, amelyek klímasemlegesek lehetnek, ha fenntartható megújuló energiát használnak. Amint azt 72 másik szövetséggel közös levélben kérdezték, a megújuló tüzelőanyagok önkéntes alapon történő engedélyezése lehetővé tenné a technológia felhasználóinak és szolgáltatóinak, hogy eldöntsék, ez versenyképes megoldás-e. Nem utolsósorban a megújuló üzemanyagok használatának növelése kulcsfontosságú a meglévő flotta szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében. A technológiai sokszínűség és a mobilitás megfizethetőségének megőrzése az idén várható új szennyezőanyag-szabványokra (EURO7) vonatkozó döntések meghozatalában is iránymutatást kell, hogy nyújtson.
Az év során számos szaktekintély nyilvánított véleményt a bizottsági javaslatról folytatott vitában, rámutatva a csak elektromos járművekre vonatkozó megközelítés korlátaira. Ilyen például Andy Palmer, a Nissan korábbi vezérigazgatója, aki piacra dobta az első tömegek számára elérhető elektromos járművet, és rámutatott az elektromos járművek gyártásába beágyazott károsanyag-kibocsátásra. A Peugeot vezérigazgatója, Linda Jackson megerősítette a belsőégésű motor szerepét a nemzetközi piacokon, és a Stellantis vezérigazgatója, Carlos Tavares, aki hangsúlyozta az ICE fokozatos leállítására vonatkozó politikai döntés kockázatait. A közelmúltban Hildegard Müller, a német VDA elnöke óva intett „a törekvési szint még magasabbra emelésétől az uniós jogalkotási folyamatban”, és úgy tűnik, a Volkswagen új vezérigazgatója, Oliver Blume is kedvezőbben tekint a megújuló üzemanyagokra.
Az autóiparban egyre inkább tudatosul, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat be kell tiltani, de a technológiát nem. A fejlett ICE-nek továbbra is van szerepe. Ám ha ez nem lenne elég, az ukrajnai háború kitörése által kiváltott geopolitikai változások arra kényszerítették az európai országokat, hogy alaposabban mérlegeljék energiapolitikájukat és annak saját állampolgáraikra gyakorolt következményeit.
