Interjú Mats Öhmannal

19 máj 2021

A svéd RallyCross pilóta, Mats Öhman 1998-ban szenvedett gerincsérülést egy motorosszán balesetben, és deréktól lefelé lebénult. Rutinos SnowCross versenyző volt – hétszeres svéd bajnok, 2 skandináv bajnokságot nyert, és ő volt az Európa-bajnok is. 10 éven át MotoCross versenyző is volt.

Sérülése ellenére, három évvel a balesete után újra versenyezni kezdett, azóta a RallyCross Világbajnokságon és a RallyCross Európa-bajnokságon is részt vett egy speciális, kézzel és karral irányított autóval.

A KYB Europe abban a kiváltságos helyzetben volt, hogy a 2020-as szezon végén interjút készíthetett Matsszal. Ebben a szezonban Mats a KYB elektronikus szervokormányzását és a KYB lengéscsillapítóit használta.

Beszéljünk az autó belsejéről! Hogyan működtek a dolgok?

A mozgásom sajnos folyamatosan romlik, úgy gondolom, hogy jelenleg körülbelül 10 %-os mobilitással rendelkezem. Hónaljtól lefelé teljesen lebénultam, a karommal kis mértékben érzékelem a dolgokat, de az ujjaimmal már nem érzek semmit. Így mindent a felső testemmel irányítok, pedálokat egyáltalán nem használok. Indításkor a számmal nyomok meg egy gombot. Kormánykerék helyett egy karon lévő kormánygomb áll rendelkezésemre, amelyet a bal karommal irányítok. A többi funkciót a jobb karommal vezérlem. A gáz hátrahúzással, a fék előretolással működik. A könyökömmel váltok sebességet, felfelé tolással magasabb, lefelé húzással alacsonyabb fokozatba kapcsolok. Oldalra húzva a kuplung egy irányban marad, a fékpedál a másik irányban van.

Átalakíttattam az autó vázát, hogy önállóan ki tudjak szállni. Mivel a testem egyáltalán nem mozog, ezért az ülésemet is át kellett tervezni. Az ülés oldalán lévő részek stabilan tartanak. A srácoknak nagyon feszesre kell húzni az övet, hogy biztonságosan üljek – versenyek után a kulcscsontom mindig sebes lesz.

Voltak-e az utóbbi években olyan technológiai újítások, amelyek az Ön igényeinek/vágyainak megfelelően, jelentős mértékben fejlesztették az autóját?

2001-ben kezdtem a RallyCrossban, így azóta számos szuper fejlesztést használunk az akkori helyzethez képest. Váltórendszer, kuplung, az eszközök vezérlési módja stb. – össze se lehet hasonlítani a korábbiakkal. Optimista vagyok, biztosan tudjuk finomítani a szelepeket, folyamatosan dolgozunk az indítórendszeren, és olyan szintre juttatjuk el az autót, ahová én szeretném – nagyon jó gép lesz! A kor kissé ellenem dolgozik, de megoldom. Ugyanakkor a fejlődés gyorsan halad.

Az új Audi S1: Mennyi munkát vett igénybe az átépítése? Mennyi ideig tartott? Mi volt a legnagyobb kihívás a folyamat alatt?

2011. óta több autót is építettem, és annyi időt töltöttem el ezzel, amennyit lehetett – a legtöbb dolgot kipróbáltam. Szóval már évek óta volt egy befejezett koncepcióm, és egy számomra jól működő rendszer. Ugyanakkor mindig vannak átalakítások és kisebb javítások. Számomra kifejezetten lényeges, hogy minden kar és szerelvény pontosan a megfelelő helyen legyen, különben nem érem el azokat, azaz nem fogom tudni vezetni az autót. Szóval elképesztően fontos, hogy megtaláljuk a megfelelő helyet. Nagyjából 2 és fél hónapig tartott, mire minden a helyére került az Audiban. Most közel vagyok ahhoz, hogy teljesen elégedett legyek az autóval.

A többi versenyző a kanyarokban használhatja a kéziféket, míg nekem – aki képtelen vagyok erre,- tökéletesen kell bevennem minden kanyart. Így a többiekhez képest teljesen más módon használom a differenciál zárat. Először ez problémát jelentett, de aztán módosítottuk a differenciál zárat, és nedves talajra állítottuk be – nálam ez vált be a száraz talajon.

Hogy áll az elindulás problémájával? A szezon során úgy tűnt, javult a helyzet.

A legnagyobb probléma az elindulással van. Az autó egy speciális vezérlőrendszerrel indul. A szezon elején az elektronika miatt késést tapasztaltunk. A számmal indítok, és mindig volt egy rövid késés, mielőtt elindítottam az autót, ezért először azt gondoltam, hogy „tényleg ennyire öreg és lassú vagyok?” De megoldottuk a problémát, az elindulásom is fejlődött, habár még mindig nem értük el a célt. A RallyCrossban elképesztően fontos a jó start, ezért a teljes indítórendszer átépítjük a következő szezonra, és megteszünk mindent azért, hogy jól működjön.

Úgy jellemezték Önt, mint „a legjobb tesztpartner, aki csak lehet”, az egyedi beállításokkal „hihetetlen módon érzi a kocsit”. Szakértőként milyenek az első benyomásai a KYB Elektronikus szervokormányzásával az Audi S1-ben?

Mivel nincsenek működő tricepszeim, ezért a vállammal és felkarommal vezérlek, és az alkarom végzi a legtöbb munkát. Tehát mindennek könnyedén kell mozognia, így dupla szervokormányzást használok. Részben a KYB EPS megoldása, de szervokormányzással a kormányművön. Ennek előnye, hogy pontosabban állíthatom be a KYB EPS-et, ezzel könnyebb vagy nehezebb is lehet. Amikor korábban túl könnyű elektronikus szervokormányzást használtam, időnként szinte megingott az autó, mivel annyira érzékeny volt. De a szezon vége felé, ahogy vezettük, kicsit nehezebb lett. Nagyon jó, hogy lehetséges pontosabban is beállítani.

Ugyanez a kérdés, de most a KYB lengéscsillapítókkal.

Az még egy teljesen más világ volt, amikor első alkalommal teszteltem a KYB lengéscsillapítóit. Teljesen más érzés volt leérkezni az autóval, azok szinte rátapadtak az autóra, és minden ugrás után megkérdeztem magamtól, hogy „tényleg földet értem?” Abszolút hihetetlen az előzőekhez képest. A testem nem kezeli túl jól a behatásokat, mivel nem tudok ellenállni, de ezekkel a lengéscsillapítókkal nem rossz a földet érés. Nagyon jó döntés volt erre váltani.

Ossza meg velünk, hogy miért fontos a megfelelő lengéscsillapító kiválasztása a sikeres RallyCross szezonhoz?

A lengéscsillapítók elképesztően fontosak. Azok nélkül nem számít, milyen motor van a kocsiban. A lengéscsillapítás egy külön tudomány. Amikor SnowCross versenyeken vettem részt, nagy figyelmet fordítottunk a lengéscsillapítókra. Azt mondanám, hogy sok ismeretet szereztem ezen a területen, de ebben az iparban soha nem lehetsz tökéletes. De ez jó, hiszen mindig megvan a lehetőség fejlődni. Tudni, hogy az útfelület és az időjárás alapján hogyan állítsuk be az autót egyaránt lenyűgöző és elképesztően fontos. Nagyon jó érzésem van ezekkel a lengéscsillapítókkal kapcsolatban; úgy gondolom, segítenek eljuttatni az autót oda, ahová én akarom. Hálás vagyok, hogy a KYB alkatrészeit használhatom, hihetetlen lendületet ad, hogy az ő termékeikkel vezethetek.

Ön szerint mi a karrierje legnagyobb sikere?

1977. óta veszek részt SnowCross versenyeken, a RallyCross versenyeken pedig 2001. óta, szóval jó pár év tapasztalatával rendelkezem. A motorosszán versenyeken aranyérmet szereztem az Európa-bajnokságon, a Skandináv-bajnokságon és a Svéd-bajnokságon. A RallyCrossban több svéd bajnoki medálom van a Supercar és a Supernational kategóriákban. 2010. óta a strängnäsi pályán én tartom a pályarekordot, amelyet még azóta sem sikerült megdönteni – szóval jól állok.

2011-ben a Svéd Sportgálán megkaptam a Svéd Sporthíradók Díját, azaz a Sportspegelprisetet. (Ez egy jelentős díj Svédország legnagyobb sportgáláján.) Valójában Az Év Atlétája kategóriában jelöltek volna a mozgássérültek között, de ebben a kategóriában nem jelölhettek, hiszen fogyatékosság nélkül élő emberekkel versenyzem.

Milyen tervei vannak 2021-re?

Nem tudjuk, hogy a Covid miatt lesz-e még lehetőségem vezetni, amit viszont biztosan tudunk az, hogy továbbra is fejleszteni fogjuk az autót, hogy az készen álljon a versenyzésre. A tavalyinál egy lépéssel továbbmegyünk, akkor már elég jó lesz. 2021-re a legnagyobb célunk felkészíteni az autót a megfelelő elindulásra – ezután bármi megtörténhet. Realista vagyok, tudom, hogy nem én leszek a leggyorsabb az Európa-bajnokságokon. Ugyanakkor ezek az autók kiválóak, szóval képesek arra, hogy szerezzünk néhány jó helyezést.

Milyen tanácsot adna másoknak, akik hasonlóképpen az életüket megváltoztató sérülést szenvedtek?

Az én esetemben két dologra gondoltam: vagy feladom, vagy megteszek mindent, hiszen már így fogok élni. Az utóbbit választottam. Természetesen a sérülést követő időszak nagyon kemény. Fizikailag nagyon kiszolgáltatott voltam, az elején csak feküdtem a rehabilitációs részlegen. Az orromat sem tudtam megérinteni, nem tudtam felöltözni. Mihez kezdjek az életemmel? Fontos, hogy ne adjuk fel! Mindig van holnap, nem számít, mennyire vagy sérült, mennyire látod sötéten a világot, mindig van jövő. Már semmi nem megy egy pillanat alatt, mint régen, újfajta életet kell kezdeni, és idő kell ahhoz, hogy mindezt megszokjuk. De a fogyatékossággal együtt lehet élni.

Számomra a RallyCrossnál nincs jobb rehabilitáció. Az autóban teljesen egészségesnek érzem magam, mintha mindenem jól működne. Varázslatos érzés, ha valaki annyi ideje sérült, mint én. Amikor Höljesben a rajtvonalnál állok az autómmal, és hallom, ahogy 50.000 ember tombol. Akkor belém hasít, hogy mekkora dolgot teszek, és meg is tudom tenni. Ez kevés embernek adatik meg.

Sajnos csak kevesen vannak a motorsportban, akik fogyatékossággal élnek – több fogyatékos embernek kellene versenyeznie. Nekem folyamatosan a saját utamat kell járni, soha senkivel nem beszéltem még, aki hozzám hasonló helyzetben van. Jó lenne, ha minél több ember fogna bele ebbe, és megoszthatnánk a tapasztalatainkat. Évek óta alakítok át autókat, és szívesen segítenék másoknak is, akik tanácsot kérnek tőlem.

Villámkérdések

A kedvenc RX pályája?

Strängnäs, és természetesen Höljes.

A legnehezebb RX pályája?

A tierpi pálya (Svédország) kifejezetten nehéz.

A kedvenc versenyautója?

Természetesen az Audi S1-em.

Ki a hőse?

Nincs kifejezetten egy hősöm, de sok olyan versenyzőt ismerek, akik elképesztően jók. Például a MotoGP legendái, mint Valentino Rossi, vagy a motokrosszos Stefan Everts.

A legnagyobb ellenfél?

Számomra az autó – ez a legnagyobb ellenfelem, akivel valaha találkoztam.

Van valamilyen verseny előtti szerencsehozó rituáléja?

Nem, nincs ilyen. Odafigyelek arra, hogy minden megfelelően van-e elrendezve körülöttem, de nem a szerencse miatt, hanem azért, hogy minden rendben menjen.

Melyik a kedvenc verseny előtti étele?

Versenynapokon elég sokat eszek. Ezek persze nem lehetnek nehezen emészthető ételek, szóval általában tésztaételeket vagy hasonlókat fogyasztok.

A versenyek után mivel relaxál annak érdekében, hogy kikapcsoljon „verseny módból”?

Versenyek után mindig nehezen alszom el, mivel fejben fel kell dolgoznom a versenyen történteket. Ez egy nagyon fontos folyamat számomra. Elemzem a fontosabb eseményeket, megnézem az autó belső kamerájának felvételeit, átnézem az adatokat, stb. Így igazán csak másnap tudok pihenni, akkor szinte mindig teljesen kimerült vagyok.

RELATED POST

Írj egy választ