A belső égésű motorok hatásfoka
Az utóbbi években mindinkább teret hódít az alternatív hajtású személygépkocsik csoportja, és az egyik leggyakrabban elhangzó érv a villamos motorok mellett, hogy jelentősen jobb hatásfokkal üzemelnek belső égésű motoros társaiknál.
A benzinnel és gázolajjal működő erőforrások hatékonyságát megjelenésük óta próbálják javítani, ám a hátrány még ma is tetemes. Az alábbi cikkben részletesen elemezzük, hogy milyen elemekből áll össze a belső égésű motorok vesztesége, és hogy milyen megoldásokkal igyekeznek kompenzálni azokat.
A motor paraméterei
A belső égésű motor egy hőerőgép, melynek feladata, hogy a kapott hajtóanyag fűtőértékéből a lehető legtöbbet mechanikai munkává alakítson, melyet aztán a hajtáslánc felhasználhat a jármű gyorsításához, illetve sebességének tartásához, valamint a segédberendezések működtetéséhez.
A paraméterek két külön csoportra oszthatók: geometriaira és energetikaira – ezek természetesen kapcsolatban vannak egymással. Ezek összessége adja meg, hogy az adott motor milyen teljesítményre képes: a dugattyú átmérője (D), a dugattyú lökete (s), az ütemszám (n), a hengerek száma (z) és a motoron átszivattyúzott levegő nyomása (p). Ezek összességét az alábbi képlettel fejezhetjük ki:
P = (D2π)/4 ∙ s ∙ z ∙ 0,5n ∙ p
Amennyiben minden fenti adat a rendelkezésünkre áll, a motor teljesítménye könnyedén kiszámítható, ám egy adott motor fő adatainak meghatározása csak bizonyos körülmények között lehetséges.
Feltűnő a képletben az ütemszám melletti 0,5-ös érték. Ez egy kompenzáció a négyütemű motorok számára. Kétütemű változatok esetén minden fordulatra jut egy munkaütem, így elvileg kétszeres gázmennyiséget dolgoz fel az erőforrás, tehát a teljesítmény is kétszeres. Hatásos lökete azonban alig több mint a fele a geometriai löketnek, ezért nem csak a hatásos lökettérfogat kisebb a számítottnál, de a valóságos sűrítési arány, ezáltal az energia transzformációjának hatásfoka is kedvezőtlenebb lesz.
Fontos pont még a sokat emlegetett furat/löket arány, melyet a fenti képlet nem érzékeltet. Mivel a fordulatszám növelésével hatásosan növelhető a motor teljesítménye, kompenzációként ígéretes megoldás a hengerfurat növelése a lökethossz ellenében, ezáltal a furat/löket arány növekvő irányba történő eltolása, hiszen kimutatható, hogy ezzel az egységnyi űrtartalomra eső teljesítmény egyébként is nagyobb lesz.
A furat méretét azonban nem lehet a végtelenségig növelni: minél inkább emelkedik ez az érték, annál kedvezőtlenebb alakúvá válik az égéstér, mely egyre rosszabb hatásfokú égéshez és kopogási hajlamhoz vezet.
A hengerszám szintén hatással bír a teljesítményre: ha ugyanazt a lökettérfogatot több kisebb méretű henger adja, hatékonyabb lesz a töltés, kedvezőbb a hőmenedzsment, cserében viszont megnőnek a súrlódási veszteségek, mely mind a hatásfok, mind pedig az emissziós jellemzők romlásához vezet.
Hatásfok fogalmak
A belső égésű motorok veszteségeit két nagy csoportra osztjuk: belső és külső veszteségekre – ezek összege adja meg azt az értéket, ami leírja, hogy a motor a tüzelőanyag fűtőértékének mekkora hányadát nem volt képes a hajtásláncba juttatni.
A belső veszteségek közé azokat az elemeket soroljuk, melyek a motorban lejátszódó nem megfordítható folyamatok következtében jönnek létre. A belső veszteségek a munkaközeg áramlása, súrlódása, örvénylése, ütközése, a környezettel való hőcsere, a tömítetlenségek és egyéb veszteségek következtében keletkeznek – ezek mindegyike áramlási és termikus eredetű.
A külső veszteségek azok a ciklusmunka-csökkentő tényezők, melyeknek nincs befolyása a munkaközeg állapotára. Lényegében ezek a mechanikai, azaz súrlódási veszteségek és a segédberendezések üzemeltetése miatt elveszített teljesítmény.
Hogy ezek mértéke mekkora, annak szemléltetésére F. A. F Schmidt munkásságát használjuk fel:
A veszteség oka | A veszteség mértéke a bevezetett energia százalékában [%] |
Mechanikai veszteség (súrlódás) | ~4 |
Töltetcsere | ~5 |
Befejezetlen terjeszkedés, mely nem a környezeti nyomásig tart | ~13 |
Terjeszkedés, mely nem a környezeti hőmérsékletig tart | ~22 |
Az égési folyamat megfordíthatatlansága (terjeszkedés, mely nem 0 Kelvin hőmérsékletig tart) | ~25 |
Összesen | 69 |
Mivel a veszteség közelítőleg 69%, a motor effektív hatásfoka 31%. Ez természetesen csak egy általános érték, és azon belüli arányokat jelöl a táblázat.
A táblázatból is kiderül, hogy a legnagyobb veszteséget az üzemanyag termikus hasznosításánál szenvedi el a motor. Ezt a termikus hatásfok jellemzi, melyet a következő képlettel számolhatunk ki:
ηt = (W0 ∙ βα) / (B ∙ Hi)
ahol:
- W0 – az elméleti munka
- βα – a valóságos munkaközeg reakcióinak hatásfokcsökkentő hatása
- B – az elméleti munkához tartozó tüzelőanyag fogyasztás
- Hi – az üzemanyag fűtőértéke
A jósági fok a különbséget mutatja meg az elméleti és a valóságban lejátszódó körfolyamat között:
ηj = Wi / W0
ahol:
- Wi – az indikált munka
- W0 – az elméleti munka
Az indikált hatásfok az indikált munka és a bevezetett hő hányadosa, ugyanakkor megfelel a termikus hatásfok és a jósági fok szorzatának is:
ηi = ηt ∙ ηj
A motor forgattyústengelyén mért tényleges teljesítmény (Pe) viszonya az indikált teljesítményhez (Pi) a mechanikai hatásfokot adja:
ηm = Pe / Pi
Ez a képlet ugyanúgy helytálló az effektív és indikált munkával, valamint nyomással is.
Ha a motor főtengelyén megjelenő munkát vagy teljesítményt a tüzelőanyaggal bevitt hővel vetjük össze, az effektív hatásfokot, más néven gazdasági hatásfokot kapjuk
ηe = We / Wo
Ez az az érték, mely a motor összes veszteségét kifejezi, így ez jelenti a motor összhatásfokát:
ηe = ηt ∙ ηj ∙ ηm
A gyakorlati értéke benzinmotoroknál 0,25-0,35, dízelmotoroknál 0,28-0,42.
Hatásfoknövelés
Fontos megjegyezni, hogy minden üzemállapothoz külön hatásfok tartozik – némelyik fordulatszámtartományban a fent említettnél sokkal rosszabb értékekkel is találkozunk. Ezért számos törekvés tűzte ki célul, hogy a lehető leghatékonyabb üzemállapotokra korlátozza a belső égésű motorok működését (például hibrid hajtások).
Szintén jelentős hatásfok-növekedéssel jár a turbófeltöltő alkalmazása, hiszen az eszköz veszteséghőt, illetve a kipufogógáz lendületét hasznosítja a töltési fok növeléséhez, mely a turbó nélkül a környezetbe távozna.
A legmodernebb rendszerek, mint például a Forma-1-es erőforrások, manapság elérik az 50%-os hatásfokot, ám ennél feljebb egyelőre nem jutott senki személygépkocsi méretben, és ez még mindig szerény a villamos motorok 80-90%-os, vagy afeletti hatásfokához képest.