UPDATE – 2035-re mégsem irtják ki teljesen a belső égésű motoros új személyautókat
Az EU-tagországok szerdán megegyeztek az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó törvényjavaslatokról, támogatva az új fosszilis tüzelésű autók értékesítésének 2035-re történő fokozatos megszüntetését, valamint megszavaztak egy többmilliárd eurós alapot, amellyel a kevésbé tehetős polgárokat kívánják megvédeni a szén-dioxid-kibocsátástól.
Több mint 16 órán át tartó tárgyalás-sorozat után az Európai Unió 27 tagállamának környezetvédelmi miniszterei megállapodtak öt törvényről, amelyek részei egy nagyobb intézkedéscsomagnak, mely a bolygó felmelegedését okozó emissziók csökkentését célozza ebben az évtizedben.
“Az éghajlati válság és annak következményei egyértelműek, ezért a beavatkozás elkerülhetetlen” – mondta Frans Timmermans, az EU klímapolitikai vezetője, hozzátéve, hogy szerinte a vezető gázszállító Oroszország Ukrajna elleni inváziója arra ösztönzi az országokat, hogy gyorsabban hagyjanak fel a fosszilis tüzelőanyagokkal.
A miniszterek támogatták az Európai Bizottság által először tavaly nyáron javasolt csomag alapvető részeit, beleértve azt a törvényt, amely előírja, hogy az EU-ban értékesített új személygépkocsiknak 2035-től nulla szén-dioxid-kibocsátást kell biztosítaniuk. Ez lehetetlenné tenné a belső égésű motoros autók értékesítését.
A megállapodás valószínűsíti, hogy a javaslat végül uniós törvénnyé válik. A miniszterek megállapodásai alakítják majd ki a közös álláspontot az EU Parlamenttel a végleges törvényekről szóló, soron következő tárgyalásokon. A parlament korábban már támogatta a 2035-ös célt.
Végül még sem lett teljesen fekete és fehér a törvényjavaslat.
Olaszország, Szlovákia és más államok azt akarták, hogy a fokozatos kivonást 2040-re halasszák. Az országok végül támogatták azt a kompromisszumot, amely megtartotta a 2035-ös célt, és felkérték Brüsszelt, hogy 2026-ban vizsgálja felül a plug-in hibrid járművek fejlesztését, valamint azt, hogy hozzájárulhatnak-e a cél eléréséhez.
Timmermans azt mondta, hogy a Bizottság “nyitott szemmel jár” majd, de álláspontja szerint a hibridek manapság nem képesek elegendő kibocsátáscsökkentést elérni.
A belső égésű motorok 2035-re tervezett kivezetését a korábbi üléseken több tagország is ellenezte, a határidő öt éves elhalasztását és a teljes karbonsemlegesség 90 százalékosra mérséklését követelve.
Az ellenálló országok végül Németország kompromisszumos javaslata mögé álltak be, amely alapján 2035 után is forgalmazhatnak olyan motorokat, amelyek “karbonsemleges üzemanyagokat” használnak. A németek után további EU-s tagállamok jelezték nemtetszésüket, ők 2040-re tolnák ki a határidőt.
A Transport and Environment környezetvédelmi csoport üdvözölte az egyezséget, de a szintetikus üzemanyagok előtti kiskapuk bezárását követelték, mivel azok (egyebek mellett) drágábbak és energiahatékonyság szempontjából is messze elmaradnak a tisztán elektromos hajtástól.
Olaszország az évi 10 ezres példányszám alatt termelő gyártókra érvényes 5 éves türelmi idő miatt békélt meg, utóbbiak, például a Ferrari és a Lamborghini a 2035-ig tervezett ideiglenes célok alól is mentesülnek.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos javaslatok célja annak biztosítása, hogy a 27 országból álló EU – a világ jelenlegi harmadik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója – elérje 2030-ra kitűzött célját, vagyis a nettó kibocsátás 55%-os csökkentését az 1990-es szinthez képest.
Ehhez a kormányoknak és az iparágaknak jelentős befektetésekre lesz szükségük a tisztább gyártásba, a megújuló energiákba és az elektromos járművekbe.
A miniszterek támogatták egy új uniós szén-dioxid-piac létrehozását, amely a közlekedésben és az épületekben használt szennyező üzemanyagokra CO2-költségeket vetne ki, bár ennek csak 2027-ben, az eredetileg tervezettnél egy évvel később kellene hatályba lépnie.
Hosszas tárgyalások után megállapodtak egy 59 milliárd eurós uniós alap létrehozásában is, amely megvédi az alacsony jövedelmű polgárokat az újonnan életbe lépő szabályozások okozta többletköltségektől 2027 és 2032 között.
Litvánia volt az egyetlen ország, amely ellenezte a végleges megállapodásokat, mivel sikertelenül lobbizott nagyobb alapért Lengyelország, Lettország és mások mellett. Azzal indokolták szándékukat, hogy az új CO2-piac növelheti az állampolgárok energiaszámláit is.
Finnország, Dánia és Hollandia – a gazdagabb országok, amelyek többet fizetnének az alapba, mint amennyit visszakapnának – természetesen azt akarták, hogy az alap kisebb legyen.
A miniszterek az EU jelenlegi szén-dioxid-piacát érintő reformok mellett is kiálltak, amelyek arra kényszerítik az ipari résztvevőket és az erőműveket, hogy fizessenek, ha szennyeznek.
Az országok elfogadták a Bizottság azon javaslatának alapvető elemeit, hogy erősítsék meg a piacot, hogy 2030-ra 61%-kal csökkentsék a kibocsátást, és kiterjesszék a hajózásra is. Megállapodtak azokról a szabályokról, amelyek megkönnyítik az EU beavatkozását a szén-dioxid-árak esetleges megugrása esetén.
A miniszterek két másik törvényt is támogattak a nemzeti kibocsátáscsökkentési célok megerősítése érdekében, amelyeket Brüsszel az országok bizonyos ágazataiban határoz meg, és növeli a természetes szén-dioxid-eltüntetőket, például az erdőket.
