Mi lesz a nagy közúti dízelmotorokkal?

Ugyan a 2035-ös kényszerű elektromos hajtásra történő átállás csak a személygépkocsikat érinti, hasonlóan sürgető kérdés a teherszállítás emissziója is. A megoldás viszont jóval távolibbnak tűnik, mert az jelenkor elektromos hajtásrendszere sokkal kevésbé életképes a heavy duty rendszerek világában, mint a személyautók esetén.

A dízelmotorok kritikus fontosságúak a világgazdaság számára. Ugyanakkor hozzájárulnak a helyi légszennyezéshez; az előrejelzések szerint 2035-ben még az alternatívák növekvő száma mellett is az új nehéz tehergépjárműveknek csak 25%-a lesz karbonsemleges. A 75%-ot a fosszilis tüzelőanyag hajtja, hacsak nem dolgoznak ki más alternatívákat. Ezen túlmenően a piacon lévő nehézgépjárművek száma folyamatosan növekszik.

A kérdés mindig az, hogy milyen irány mellett tesszük le a voksunkat. Értelemszerűen a zéró emisszió lenne a legjobb megvalósítás, ha azonban ma felére csökkentenék az összes dízel-kibocsátást, az iparnak kétszer annyi ideje lenne megtalálni a leggyorsabb utat a nulla kibocsátás felé. Most talán inkább az a kérdés, hogy milyen gyorsan csökkenthetjük a kibocsátást? Kis túlzással kijelenthetjük, hogy a kizárólag a zéró emissziós megoldásokra való összpontosítás gátolja azt a fejlődést, amelyet az iparág elérhet és meg kell tennie olyan középtávú megoldások bevezetésével, amelyek mára jelentős kibocsátáscsökkentést kínálnak.

Kulcsfontosságú szempontok

Az életciklus-kibocsátás mint elsődleges mérőszám – Az üvegházhatást okozó gázok életciklus-kibocsátásának csökkentése elengedhetetlen a légköri szint csökkentéséhez, ami az éghajlatváltozás motorja. Különböző akciók generálják az üvegházhatású gázok légkörbe való hozzáadását vagy eltávolítását. A bankszámlákhoz hasonlóan azonban e tevékenységek nettó hatása befolyásolja az egyenleget. Ennek szemléltetésére, míg a nettó szén-dioxid-kibocsátású üzemanyaggal hajtott járművek kipufogócsövénél nem biztos, hogy nulla CO2-kibocsátással járnak, az üzemanyag együttes hatása csökkenti a légkör gázszintjét. Hasonlóképpen, a nagy szén-dioxid-kibocsátású forrásból feltöltött akkumulátoros berendezések is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, annak ellenére, hogy nulla kipufogócső-kibocsátást bocsátanak ki. Ezt az életciklus-keretet évtizedek óta használják vezető éghajlattal foglalkozó intézmények. Ez alapvető fontosságú az alternatív technológiák valódi kibocsátáscsökkentésének értékeléséhez.

A kibocsátáscsökkentés időérzékenysége – A légköri szén pénzügyi analógiája az emisszió-csökkentés időérzékenységére is vonatkozik. A kölcsön halasztásához hasonlóan a kibocsátáscsökkentés későbbi megkezdéséhez gyorsabb lépésekre van szükség ahhoz, hogy 2100-ra ugyanazt az éghajlati hatást érjük el (lásd lentebb az ábrát). A globális kibocsátás már elérte azt a pontot, ahol a csökkentés szükséges mértéke gyakorlatilag lehetetlen. Ha az ipar 2022-ben indul, a kibocsátásnak 2024-re 14%-kal kell csökkennie. Ez akkora, mint a szállítás (közúti, vasúti, légi és tengeri) teljes kibocsátása. Ez az arány csak növekszik, minél hosszabb ideig halasztják a cselekvést.

Levegőminőség – A levegő minősége nyilvánvalóan hatással van az emberi egészségre, különösen az erősen zsúfolt városi területeken. Az olyan kibocsátott elemek, mint a korom és az NOx, régóta összefüggésbe hozható az asztma, a szívbetegség és más légúti és szív- és érrendszeri betegségek magasabb arányával. A jelentős dízelszennyezettségű területeken élő gyerekek számára minden lépés számít a károsanyag-kibocsátás csökkentésében. Elfogadhatatlan 10-15 év várakozás a megoldásokra.

Teljes birtoklási költség (Total Cost of Ownership) – A teljes birtoklási költség (TCO) kulcsfontosságú tényező azon berendezések tulajdonosai számára, akiknél a költségek és a teljesítmény kritikus fontosságúak a vállalkozásuk szempontjából. A felszerelés, az üzemeltetés és a karbantartás költsége mind szerepet játszik a TCO-számításban. A kibocsátás csökkentése mellett elengedhetetlen olyan megoldások biztosítása, amelyek lenyűgöző TCO-val rendelkeznek, hogy a végfelhasználók produktívak és nyereségesek maradjanak.

Alternatív folyékony üzemanyagok

Mivel az életciklus-kibocsátások, az időérzékenység és a levegőminőség keretezi a kibocsátási kihívást, alternatív megoldások szükségesek. A szén-dioxid-mentesített folyékony tüzelőanyagok szerepet játszhatnak, gyors utat biztosítva az emisszió csökkentésére. Ide tartozik egy sor bioüzemanyag és szintetikus tüzelőanyag, amelyek gyorsabban skálázhatók, mint a nagy igénybevételű alkalmazások villamosítása. Gyorsabb kibocsátáscsökkentést tesznek lehetővé.

A 100 százalékban megújuló, növényi eredetű üzemanyagok, például az etanol használata bizonyos motormódosítási technológiák alapja. Bizonyos megoldások lehetővé teszik, hogy ezeket az üzemanyagokat egyszerűen beépítsék a meglévő dízelmotor-platformokba, helyettesítve a gázolajat, gyorsan skálázható, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású, olcsóbb megoldást kínálva.

Nem mellékesen szintén megoldást jelenthet a dízelmotorok hidrogén befogadására történő átalakítása, melyről korábban cikkeztünk.

A tényleges jövő

Manapság nem létezik olyan megoldás, amely segítené az ipart a kibocsátási és éghajlati célok elérésében, de egy olyan politika és piaci környezet, amely inkább ösztönzi az eredményeket, semmint a megoldásokat a másikkal szemben, végső soron előnyös a közúti és off-road berendezések tulajdonosai és felhasználói számára. Egy sor technológia felkarolásával az iparág elérhetővé teheti a dízel-kibocsátás gyors csökkentését, közelebb kerülve a tiszta és méltányos jövőhöz.