BOSCH: Formula – E: guruló fejlesztői környezet
Nem kell időgépbe ülnünk ahhoz, hogy a jövőbe utazhassunk, a Formula-E versenysorozat ugyanis már jelenleg is azokat a megoldásokat vonultatja fel, amelyekkel hamarosan a hétköznapokban is találkozhatunk. Nem véletlen, hogy a Bosch a versenysorozat hivatalos partnere lett.
Az elektromos hajtású gépjárművek a jövőt jelentik, ez ma már talán mindenki számára egyértelmű, már csak azért is, mert évről évre egyre több ilyen autóval találkozhatunk az utakon. Persze nemcsak azt tapasztaljuk, hogy egyre több a villanyautó, hanem azt is, hogy néhány példától eltekintve még mindig kicsi a hatótávolságuk „hagyományos” társaikhoz képest. A vezető autógyártók és az iparágban élen járó vállalatok, mint a Bosch, folyamatosan olyan kutatásokat végeznek, amelyekkel egy sor gyakorlati probléma orvosolható lesz. Ezek közé tartozik például a hatótávolság növelése, és az olyan akkumulátorok, energiaforrások fejlesztése, amelyekkel több száz kilométert is meg lehet tenni egyetlen feltöltéssel. E mellett az is komoly kihívást jelent a gyártók számára, hogy az akkumulátorok feltöltési ideje jelentősen rövidüljön, hiszen ki akarna órákig „tankolni”?
Újítások éles bevetésen
Azt, hogy hol tartanak a fejlesztések a gyakorlatban, milyen megoldásokkal találkozhatunk a jövőben, nagyon jól le lehet mérni a világ első, elektromos hajtású formula autóinak rendezett versenysorozatán, a Formula-E-n, pontosabban az ott használt járműveken. A motorsport mindig is guruló laboratórium szerepet töltött be a világ életében. Ami ma a versenyautókban található legújabb műszaki megoldás, az jó eséllyel néhány év múlva a hétköznapokban is elérhető lesz. Ha pedig valami nem válik be, az is nagyon gyorsan kiderül, hiszen a versenyzők csak a valóban jó és hasznos újításokkal tudnak sikereket elérni. Nem véletlen tehát, hogy a Bosch kiemelet figyelmet fordít az elektromos autók legfontosabb versenyére és itt „tesztelik” éles körülmények között a legújabb fejlesztéseket.
A Formula-1 (egyelőre) kistestvérének is nevezett, 2014 óta létező Formula-E egyre fontosabb. A versenysorozatban szinte minden jelentős autógyártó képviselteti magát, többek között az Audi, a BMW, a Jaguar, a Mercedes-Benz, a Nissan, a Porsche, vagy épp a Renault is indít csapatot, a Bosch pedig 2018 óta hivatalos partnere a szériának. A nagyvállalatok mellett a nézők között is egyre népszerűbb a sorozat: 2018-ban már 27,1 millióan nézték, ami persze elmarad a Formula-1 számaitól, de úgy nézzük, hogy egy évvel korábban még csak 18,6 millióan voltak kíváncsiak a villanyautók küzdelmére, jól látható a növekedés.
Ahogy fejlődik az elektromos hajtás, terjednek a hétköznapokban is a villanyautók és a Formula-E is egyre népszerűbbé válik, a szabályok is szigorodnak. Tavaly a legfontosabb újítás az volt, hogy a futamok közben nem lehet autót, vagy épp akkumulátort cserélni, egyetlen feltöltéssel kell teljesíteni a versenyeket. Így a gyártók egyre érdekeltebbek lesznek abban, hogy hatékonyabb energiamenedzsmenttel szereljék fel a járműveket, ahogyan ez az igény a hétköznapi használat során is.
Akkumulátor helyett hidrogén
A Bosch az akkumulátoros elektromos autók mellett hatalmas potenciált lát az üzemanyagcellás járművekben is. A hidrogénnel működő autók mobil üzemanyagcelláinak fejlesztése és előállítása érdekében a Bosch a Powercell Swedennel működik együtt, a gyártás a tervek szerint 2022-ben kezdődik. A becslések szerint 2030-ig az elektromos járművek 20 százalékát már ilyen üzemanyagcellák hajtják majd világszerte. Ezzel a technológiai megoldással zöld energiát lehet előállítani, ráadásul úgy, hogy a meghajtáshoz szükséges tankolási idő néhány percre csökken, hiszen ehhez elég a járművekben elhelyezett hidrogéntartályt megtankolni. Az üzemanyagcellákban ezt a hidrogént használják energia termelésére, ami annyira környezetbarát, hogy az egyetlen melléktermék, ami a működés során keletkezik, a víz. Sőt, ezek a cellák akár folyamatos üzemre is képesek, így az ilyen járművek mini erőművekként az elektromos hálózatra is csatlakoztathatók.
A Formula-E versenysorozat „hőskorában”, a versenygépek még csupán egy fél futamot bírtak ki. A pilótáknak féltávnál nem tankolni, vagy akkumulátort cserélni kellett kiállni a boxutcába, hanem autót cserélni. A fejlesztéseknek köszönhetően, ma már egyetlen feltöltéssel megoldható a versenytáv, igaz az energiamenedzsment komoly kihívások elé állítja a szakembereket. Azonban pontosan ezek azok a kihívások, amelyekből tanulni lehet. A sorozatnak ráadásul a legtöbb esetben a nagyvárosok adnak otthont, hiszen helyileg emissziómentes, ráadásul jóval csöndesebb is, mint bármely más autóverseny. Ezeknek a gépeknek csupán 80 decibeles zajterhelése van, viszont 100 kilométer/órára három másodpercnél is rövidebb idő alatt gyorsulnak, miközben végsebességük eléri a 220 kilométer/órát.
Forrás: Intercars
