Az autókulcsok története

Ma már nem igazán tudjuk elképzelni a járművünket kulcs vagy bármilyen olyan eszköz nélkül, amely arra szolgál, hogy csak bennünket engedjen bejutni az autó a beltérbe, és csak a mi kedvünkért induljon el.

Ennek ellenére biztosan tudjuk, hogy az autókulcs nem egyidős az autózással. Az alábbi cikkben ennek az eszköznek a fejlődéstörténetét mutatjuk be, mely az utóbbi évtizedekben hatalmas változásokon ment keresztül.

Történeti áttekintés

Az autókban korábban is voltak ajtókulcsok, de az első indítókulcsokat, amelyek az indítószerkezetet is működtették, csak 1949-ben mutatta be a Chrysler. A Popular Mechanics 1949 áprilisában ezt írta:

„A vezetőt elsősorban érdeklő újítások közé tartozik a kombinált gyújtás-indítókapcsoló, amely kiiktatja az indítógombot. Az autó úgy indul el, hogy a gyújtáskulcsot kissé a „gyújtás bekapcsolva” állása fölé fordítja. Elengedéskor a kulcs automatikusan visszatér „gyújtás bekapcsolva” állásba. A vezető kényelmén kívül ez az önindító lehetetlenné teszi, hogy a gyerekek az indítógomb megnyomásával elmozdítsák a sebességben hagyott autót.”

Bármilyen furán hangzik tehát, a kulcs nélküli indítást már egyszer felváltotta a kulcsos.

Az 1950-es években a New York-i Signa-Craft cég elkészítette az emelőkésekre emlékeztető bicskakulcsok korai változatait, amelyeket az amerikai autógyártó különböző korabeli luxusautók prototípusaihoz, például a Pontiac Strato-Streak és a Cadillac El Camino rendeltek hozzá.

A Signa-Craft és más gyártók, mint például a Curtis, a Taylor Locks és a Mr. Key szintén gyártottak kulcsokat az 1950-es és 1970-es évek számos „Crest Keys” néven ismert márkájához és modelljéhez.

Ezek olyan autókulcsok voltak, amelyek tollazatán az autógyártó logójának zománcozott megjelenése volt látható, és 14 karátos arannyal voltak bevonva. Az 1960-as évek elején ezek a speciális kulcsok olyan népszerűvé váltak, hogy az olajtársaságok, mint például a Mobil, a Texaco és a Union 76 elkezdték saját logós változataikat kiadni promóciós cikkekként ügyfeleik számára.

Éles váltás az elektronika fejlődésével

A 90-es évek közepén az indítókulcsot titkosított transzponderrel látták el. A lopás elleni védelem második szintjét biztosította, és az eredetileg mechanikus kulcsot kommunikációs tárggyá változtatta.

A 2000-es évek elején a kulcs képessé vált a jármű távolról történő kinyitására, egy kód rádiós továbbításával az autóban lévő vevőhöz. Manapság egyre több autót szerelnek fel automata jeladós kulccsal, aminek csak a zsebében kell lennie ahhoz, hogy néhány méterrel arrébb automatikusan kinyíljanak a járműajtók (kulcs nélküli rendszer).

Mivel a rádiójel titkosított, joggal feltételezhettük, hogy jelentős lépést tettünk a tökéletes lopásgátló eszköz felé. A tolvajok azonban nem hagyták abba, hogy megtalálják a módját ennek a problémának a megkerülésére. Egyes tanulmányok szerint a legtöbb autó még mindig ki van téve a tolvajoknak. Sőt, egyes szakvélemények szerint soha nem volt egyszerűbb ellopni a járműveket, csak más lett a tolvajok eszköztára.

2017-ben a Swiss Touring Club és az ADAC1 közös tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a 100 tesztelt, kulcsnélküli rendszerrel felszerelt autó „néhány másodperc alatt kinyitható házi készítésű rádióerősítővel, kényszerbelépés nélkül”.

Manapság ezek az autókulcsok szélesebb körben elérhetővé váltak, és magas szintű felhasználói kényelmet kínálnak. Mivel azonban rádiójelük továbbra sem nyújt kellő szintű lopásgátló biztonságot, az autógyártók más megoldásokat is vizsgálnak.

A jövő az okostelefonok és az érintés nélküli kártyák (NFC technológia, azaz a bankkártyákhoz is használatos Near Field Communication) használatában rejlik, amely egyszerre biztosítja a könnyű kezelhetőséget és a biztonságot. Ez a több autógyártó csúcskategóriás járműveiben bevezetett funkció fokozatosan szélesebb körben elérhető lesz.

Kulcs nélküli bejutás és indítás

Az okostelefonok az emberek mindennapi életének központi tárgyává váltak. Nagyon vékonnyá vált az a társadalmi réteg, amely akár csak néhány órára megfeledkezik az eszköz jelenlétéről, és egyáltalán nem használja. Ezért van értelme, hogy az okostelefon-gyártók és az autógyártók együttműködjenek az autókulcsok fokozatos cseréjén.

Jelenleg minden jel arra utal, hogy az okostelefonok lesznek a középpontban az autóba való bejutás és az indítás felé vezető úton. Kommunikációs képességeiknek, Bluetooth-nak, NFC-nek, az UWB (Ultra Wide Band a pontos helymeghatározásért) technológia integrációjának és az adatcsere biztonságossá tételének köszönhetően az okostelefonok tűnnek a legegyszerűbb és legbiztonságosabb megoldásnak.

Digitális kulcsok és NFC kártyák

Az „okostelefon-kulcsok” olyan új felhasználási eseteket tesznek lehetővé, mint a felhasználói kulcsok kezelése vagy többfelhasználós profilok egy megosztott járműhöz, akár családon belül, akár a mobilitás, mint szolgáltatás keretében (autómegosztás, rövid távú bérlés, tulajdon helyett használat, stb.).

Ezt a megoldást a megosztott mobilitási szolgáltatók használják. Többé nem kell kulcsot vagy kártyát átvennie a szolgáltató pultjánál. Minden távolról, egy alkalmazáson keresztül történik.

Ezek a digitális autókulcsok rendkívül biztonságosak. Nem sokszorosíthatók, mivel minden felhasználó számára egyediek, és vezeték nélkül csatlakoznak az autóhoz az integrált érzékelőkön keresztül. A hitelesítési tanúsítványok hálózaton keresztüli cseréjével is védhetők. Lopás vagy elvesztés esetén a kulcsfunkció vagy maga az okostelefon távolról deaktiválható.

Egyes autógyártók a digitális kulcs mellett NFC-kártyát is biztosítanak, ami a bankkártyával vagy a hitelkártyával megegyező méretű. Ezek az NFC kártyák biztonsági megoldást nyújtanak baleset, akkumulátorhiba vagy okostelefon elfelejtése esetén. Ez a fajta kártya értékes márkaépítő eszköz is lehet az autógyártók és vásárlók számára, attól függően, hogy mennyire „prémium” a kidolgozása.

Kétségtelen, hogy ezek a digitális autókulcsok és NFC-kártyák, amelyek könnyen a pénztárcába csúsztathatók, fokozatosan felválthatják a jövő autóinak kulcsait a nagyobb kényelem és biztonság érdekében.