Az ADAS rendszerek bemutatása

Egy nem túl régi cikkünkben részletesen számoltunk be a különböző egyezményes önvezetési szintekről, most pedig ennek egyik szegmenséről, az ADAS alsóbb szegmenséről kaphat az olvasó néhány példát. Noha a vezetéstámogató rendszerek önmagukban nem jelentenek feltétlenül önvezető képességet, az intelligens, vezetésbe történő beavatkozások, figyelmeztetések lehetősége okán mégis az önvezetés előfutárának tekinthető.

Az eredeti cél

Ahogy a neve is utal erre (ADAS – Advanced Driver/Driving Assistance Systems, azaz fejlett vezetéstámogató rendszerek), ezeket a járműmodulokat azért fejlesztik, hogy minél kevesebb szabad hibázási lehetőségeset adjanak a vezetőnek. Tehát az elsődleges cél egyértelműen a biztonság.

Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy a mindennapi életben ki mennyire szereti használni őket, az viszont tény, hogy számos alkalommal segítettek elkerülni veszélyes forgalmi helyzetekből kialakuló potenciális balesetet.

Ma már szinte elképzelhetetlen egy új személygépkocsi – legalábbis Európára ez mindenképp igaz –, ennélfogva úgy gondoltuk, bemutatunk néhány olyan rendszert, amely e mögé a rejtélyes mozaikszó mögé bújik a járművünkben.

Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer (LDWS)

Általában „Sávtartó asszisztens”-nek (tévesen) vagy egyszerűen csak „Sávtartó”-nak szokták nevezni ezt a progresszív támogató rendszert, melyet nem csak személygépkocsikban használnak előszeretettel, hanem haszongépjárművekben is. Itt fontos megjegyezni, hogy megkülönböztetjük azokat a rendszereket, amelyek bele is avatkoznak a kormányzásba, és azokat, amelyek csak figyelmeztetik a vezetőt a sáv elhagyására – ez utóbbit tárgyaljuk most.

A hivatalos statisztikák szerint minden ötödik teherautós balesetet oldalirányú kontakt előz meg, így nem kérdéses a létjogosultsága.

Jellemzően a rendszer a jármű indításától aktív, és csak ezt követően lehet kézi beavatkozással kikapcsolni. Gyártótól függően 50km/h felett már figyelmeztet az esetleges sávelhagyásra.

Azt, hogy hol helyezkednek el pontosan a sávok, optikai szenzorok segítségével ismeri fel, nagyjából 40 méterrel képes az autónk előtt haladni a pásztázással. A kamerának nincs szabványosított helye, ezt leggyakrabban az első szélvédő tetején, középen találjuk.

Amennyiben  a  jármű  elhagyja  a  forgalmi  sávot a  megfelelő  indikátor  aktiválása  nélkül,  akkor akusztikus   vagy   haptikus   jelekkel,   például rezgésekkel (ha van) figyelmezteti a járművezetőt. Ha hanggal figyelmeztet bennünket, akkor közben még a rádiót is lehalkítja, hogy biztosan halljuk a jelzést.

Természetesen vannak körülmények, melyek teljesülése esetén az LDWS nem tud megfelelően működni. Ilyenek például, amikor hiányos/rosszul látható/elszíneződött útburkolati jelekkel találkozik a kamera, vagy ha épp a lencsébe süt szemből a napfény, illetve rossz látási viszonyok esetén. Ezekben az esetekben a figyelmeztetés elmarad.

Sávtartó asszisztens (LKS)

Hogy korrigáljuk az előző elnevezésbeli problémát: sávtartó asszisztensnek azt a rendszert nevezzük, amelyik képes a kormányzásba is beavatkozni potenciális sávelhagyás esetén.

A  rendszer  a  multifunkciós  kamerából  érkező információk  alapján  ténylegesen  átveszi  a kormányzást. Természetesen a kormány ebben az esetben egy elektronikus vezérlést is tartalmaz, és csak elektromos szervokormányoknál használatos.

Adaptív tempomat (ACC)

Valószínűleg már mindenki találkozott ezzel az elnevezéssel. A klasszikus tempomathoz képest ez a rendszer annyival többet tud, hogy képes a forgalomhoz igazítani az autó sebességét.

Tehát az adaptív tempomatnak két bemeneti információja lesz:

• Mekkora sebességgel szeretnénk haladni
• Mekkora távolságot szeretnénk tartani az előttünk haladótól

Ezt a vezető határozhatja meg a tempomat beállításakor.

Amikor a radarérzékelő (mely rendszerint a jármű hűtőmaszkján található) lassabb járművet érzékel a jármű előtt, a sebességet automatikusan hozzáigazítja.

Amikor az út tiszta, az autó visszatér a kiválasztott sebességhez. Amennyiben  az  adaptív  sebességtartó  automatika  kikapcsolt  vagy  készenléti üzemmódra van állítva, és a jármű túl közel kerül egy másik járműhöz, akkor figyelmezteti a jármű vezetőt a túl kis távolságra.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy ennek a rendszernek is vannak korlátai, és bizonyos körülmények között nem lehet használni.

Bármilyen meglepő, a túl alacsony vagy a túl magas sebesség már önmagában kizáró ok. A tartomány gyártófüggő, de ettől még tény, hogy csak egy meghatározott tartományban lehet aktív.

Előfordulhat olyan forgalmi helyzet, hogy elénk kerül egy jármű, ami túl közel van. Ilyenkor előfordulhat, hogy manuálisan kell lassítanunk.

Mivel itt is szenzorokra bízzuk magunkat, az őket érő hatások (hó, jég) szintén gátolhatják a rendszer működését.

Holttér figyelő rendszer (BSD)

A Oldal Védelem Segéd, más néven Holttér Figyelő rendszer több lépcsőben működik, ha van mozgó vagy álló tárgy kerül az oldal figyelő zónába, a járművezető vizuális figyelmeztetést kap.

Az angol terminológiában több elnevezése is megtalálható. Az egyik a Blind Sport Detection (BSD), a másik pedig a Sideguard Assist.

Ez egy olyan  rendszer,  amely  két  mágneses elven működő radart használ a hátsó, illetve oldalsó panelhez rögzítve annak érdekében, hogy mérje a távolságot más mozgó objektumoktól:  járművektől, a gyalogosoktól vagy a kerékpárosoktól oldalirányból, vagy hátulról; amikor a rendszer akadályt észlel, egy figyelmeztető LED jelenik meg egy, a vezető pozíciójából általában nagyon jól látható helyen.

A szimbólum egy háromszög, a színe pedig narancssárga vagy piros, annak függvényében, hogy mennyire érzékeli közelinek a rendszer a másik közlekedőt.

A szembetűnő helyen való jelzés öntudatlanul is vonzza a vezető figyelmét a jármű mellett lévő helyzetre és a külső tükrök irányába mindkét oldalon.

Természetesen ennyivel nem éri be a rendszer. Amennyiben az ütközés veszélye fennáll, a vezető további jelzéseket kap vizuális és hallgató módon is.

Először a LED pirosan, szakaszosan világít, majd két másodperc elteltével már folyamatosan, riasztási hanggal kísérve. Az audio rendszer ehhez úgy alkalmazkodik, hogy a hallgatott zenét halkítja, a jelzést pedig abból a hangszóróból játssza, ahonnan a veszélyforrás érkezik.

Ez az eszköz, ha lehet, még fontosabb a teherfuvarozók számára, mint a személygépkocsik vezetőinek, hiszen egy teherautó jelentősen nagyobb holtterekkel rendelkezik.

Bizonyos esetekben gyártótól függően lehetséges, hogy a holttér figyelésére kamerát használnak, de a működési logika ebben az esetben is azonos a radarral felszerelt eszközökével. A kamerás érzékelőt jelenleg csak a holttér figyelésre használják, és nem a 360 fokos működéshez.

Adaptív Távolsági Fényszóró Szabályozás (AHBC)

Ez egy aktív fényszóró vezérlő rendszer, amely képes előre  felismerni az úton lévő más járműveket, automatikusan változtatja a távolsági fényt erősségét vagy pozícióját, és újra aktiválja őket, amikor már nem áll fenn más járművezető elvakításának a lehetősége.

A rendszer körülbelül 1000 méter távolságból képes észlelni a szemből érkezőket. A velünk egy irányban haladók esetén ez körülbelül az említett távolság fele.

Egyéb rendszerek

Lényeges megemlítenünk, hogy mennyire széles fogalomkör az ADAS. A vezetéstámogató rendszerek közé tartozik egy olyan bonyolult szisztéma, mint a fejlett vészfékező rendszer (AEBS), vagy az automata parkolás, ugyanakkor ide soroljuk a már hosszú évtizedek óta kötelező blokkolásgátlót (ABS) is.

Rengeteg olyan eszközt találunk meg a jelenkor autóiban, amelyeket ide sorolhatunk a fentieken kívül is, ez alkalommal igyekeztünk a legáltalánosabbakat összegyűjteni.

Az ADAS töretlenül fejlődik, a következő évtizedekben valószínűleg a ma még modernnek számító rendszerek rég elavulttá válnak majd. Kíváncsian várjuk, milyen irányt vesz a jövőben.