A példátlan kihívások miatt sürgősen szükség van az EU támogatására a mobilitási átálláshoz
A CLEPA neve alatt megjelenő cikket Benjamin Kriegertől, a szervezet főtitkárától változatlan formában közöljük.
Ahogy ez a kihívásokkal teli év a végéhez közeledik, ez egy jó pillanat arra, hogy számba vegyük, hol tartunk, és mi következik.
Már csak néhány formális lépés van hátra, hogy az EU véglegesítse a személygépkocsik és kisteherautók klímasemlegességéhez vezető útról szóló döntést. A 2035-re kitűzött 100%-os cél mellett a hajtáslánc villamosítása a fő előrelépési út, akár akkumulátorral, akár üzemanyagcellával a járművek meghajtására.
Ez ugyanolyan kihívást jelent az iparnak, mint a politikai döntéshozóknak. Ahhoz, hogy a villamosítás a várt módon elinduljon, keretfeltételeket kell teremteni, az újratöltéshez, az üzemanyag-feltöltéshez, a hidrogéntermeléshez és a zöldáramhoz. A meglévő flotta esetében csak CO2-semleges üzemanyaggal tudjuk az autóparkot karbonsemlegesíteni. A kapcsolódó szakpolitikai aktákról szóló vitát a lehető leggyorsabban le kell zárni.
Teherautóknál ez még sürgetőbb. A CO2-normákra vonatkozó javaslat a jövő év elején várható. A haszongépjárművek felhasználási módjainak sokfélesége tiszta megoldások széles skáláját követeli meg. Az elektromosítástól és a hibridektől a hidrogénig az üzemanyagcellákban és a motorokban, az eTrailer-ekig – olyan lehetőségekre van szükség, amelyek megfelelnek az egyedi igényeknek, miközben csökkentik a károsanyag-kibocsátást és megfizethetőek maradnak. A teljes birtoklási költség az új technológiák sikerének döntő feltétele. A CO2-normákra vonatkozó mindkét szabályozásnak szinkronban kell lennie más dossziékkal, nevezetesen az Euro 7-tel, amelyet a következő hónapokban tárgyalnak majd.
Az autóipari beszállítóipar szállítja a klímasemleges mobilitásra való átállás technológiáját. De az iparnak támogatásra van szüksége, akárcsak az egész ökoszisztémának. Amint azt a 2022. őszi Pulse Check felmérésünk és a novemberi Data Digest is mutatja, iparágunk jelenleg jelentős összegeket fektet be a fenntartható mobilitás teljes körű fejlesztésébe, a jelenlegi infláció és a növekvő költségek ellenére, amelyek sok esetben csökkentik a jövedelmezőségi rátát.
Felvehettem ezeket az aggodalmakat a GROW Főigazgatóság által a közelmúltban szervezett kerekasztal-rendezvényen „A mobilitási ökoszisztéma átmeneti útja” címmel. Jó látni, hogy a Bizottság kezdeményezi, hogy megvitassa ezeket a kihívásokat az iparral, de konkrét politikai támogatásra van szükség, különösen ami az autóipari ágazat igazságos átmenetének finanszírozását illeti.
A mai napon a CLEPA elnöke, Thorsten Muschal Breton biztos meghívására megvitatja a lehetséges szűk keresztmetszetek és a kulcsfontosságú teljesítménymutatók kérdését annak érdekében, hogy sikeres legyen az éghajlatsemleges mobilitásra való átállás. A villamos energia és a hidrogén infrastruktúrájának gyors kiépítése kulcsfontosságú kritérium, de az iparra és a munkahelyekre gyakorolt hatásnak, az átalakulási és innovációs képességnek, valamint a mobilitás megfizethetőségének is központi szerepet kell játszania.
Az EU a globális versenyben
A beszállítók erőfeszítései kritikus fontosságúak a mobilitási átállás sikerében. Innovációs beruházásokra van szükség a fenntartható ellátási lánc fogyasztói árakra gyakorolt hatásának mérsékléséhez.
Ezért hisszük, hogy az EU Fenntartható Pénzügyi Taxonómiájának el kell ismernie az autóipari beszállítók szerepét. A jelenlegi felhatalmazáson alapuló jogi aktus értelmében az elektromos járművek alkatrészeinek gyártása nem tekinthető fenntartható befektetésnek, ahogy az a járművek összeszerelése esetében sem. Az elektromos járművekhez kapcsolódó technológiák kulcsfontosságú kutatás-fejlesztési és gyártási tevékenységei nehezebben ismerhetők el fenntartható befektetésként, ahol a járművek összeszerelésével kapcsolatos tevékenységek vannak. Ez csökkentheti a kritikus innovációhoz szükséges finanszírozást, és veszélyezteti az átállás sikerét. A CLEPA #FairTaxonomy kampányt indít, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a kérdésre, amelyről a közelmúltban a Politico is tudósított.
Ezenkívül kulcsfontosságúak az európai ipari versenyképesség fenntartását célzó célzott intézkedések. A Kínával szembeni megnövekedett verseny és az attól való beszerzési függőség az ipari stratégák radarja egy ideje. Az utóbbi időben az Egyesült Államok tisztességes versenyével kapcsolatos aggodalmak teret hódítottak iparágunkban.
Az Inflation Reduction Act (IRA) jelentős támogatásokat vezet be az akkumulátorok gyártásához az Egyesült Államokban, és fogyasztói támogatást vezet be az Észak-Amerikában gyártott elektromos járművekre. Az EU-ban az elmúlt években jelentős befektetések történtek az akkumulátor-ellátási lánc fejlesztésébe, de a közelmúltban több vállalat jelezte, hogy beruházási projektjei Európából az Egyesült Államokba mozdulnak el. A magas energiaköltségek az EU-ban és a nagyvonalúbb támogatási rendszerek más országokban jelentős kockázatot jelentenek az uniós ipar versenyképessége szempontjából.
El kell kerülni az elcsendesedő versenyt. A Goldman Sachs 160 milliárd euróra számolt, ami az Egyesült Államok és Európa közötti befektetés szükséges ahhoz, hogy 2030-ra csökkentse a kínai akkumulátoranyagoktól és celláktól való egyedi függőséget, rávilágítva az együttműködés szükségességére. A CLEPA nagyra értékeli az Európai Bizottság jelentős erőfeszítéseit a zöld iparpolitikák jobb összehangolására mindkét oldalon e tekintetben.
A kritikus nyersanyagok ellátásának biztosítása és diverzifikálása érdekében az Európai Bizottság jelenleg a kritikus nyersanyagokról szóló törvény januárban várható javaslatán dolgozik. Időközben az EU chip-törvénye fontos jogalkotási mérföldkövet ért el. A tagállamok egyetértettek álláspontjukkal a bizottsági javaslattal kapcsolatban, így a rendelet jövőre közel kerül elfogadáshoz, és megnyitja az utat az EU félvezető ökoszisztémájában megvalósuló projektek milliárdos állami támogatásához. Ez előrelépés egy átfogóbb uniós iparpolitika felé, és az autóipari ökoszisztémának a stratégia részét kell képeznie, tekintettel Európa egyik kulcsfontosságú ipari ágazataként betöltött szerepére.
A zöld átállás csak akkor lesz sikeres, ha szilárd alapot teremtünk Európa versenyképességének jövőre és azon túl is.