A német és a kínai üzemanyagcella-szabadalmak a láthatáron

27 okt 2022

Napjainkban a globális közlekedési szektor az összes közvetlen szén-dioxid-kibocsátás körülbelül egynegyedét teszi ki. Ennek orvoslására az elmúlt néhány évben a világ számos nemzeti és nemzetek feletti kormánya szakpolitikai szabályozást és pénzügyi ösztönzőket kezdeményezett a kutatási és fejlesztési programokkal kapcsolatban annak érdekében, hogy elősegítse a zöld hidrogéntermelés, a hidrogén infrastruktúrák és az üzemanyagcellás elektromos járművek virágzását. 

Ezen túlmenően számos K+F program, stratégiai szövetség és partnerség alakult ki a járműgyártók, az OEM-ek és hidrogén-, pontosabban üzemanyagcellás társaságok között, amelyek erőteljes betekintést engednek ennek a sajátos piacnak a szerkezetébe és megerősítésébe.

Az elmúlt 10 évben szemtanúi lehettünk az autóipari szektor technológiai átalakulásának, amikor a vállalatok kutatás-fejlesztési erőfeszítéseiket és szabadalmaztatási tevékenységeiket az akkumulátortechnológiákra összpontosították. Az elektromos járművekkel kapcsolatos néhány máig megoldatlan probléma (a futásteljesítmény, a töltési sebesség és a biztonság, hogy csak néhányat említsünk) miatt a 2010-es évek közepén megélénkült az érdeklődés az üzemanyagcellás technológia szabadalmi bejelentései iránt, 2015 között 18%-os CAGR-rel.

Az újonnan érkezők megjelenése által felpörgetett ágazat

Az elmúlt 20 évben több mint 30 000 szabadalomcsaládot publikáltak, a hidrogén alapú üzemanyagcellás technológia a közúti közlekedésben (autók, teherautók, buszok) olyan ágazat, amely világszerte sok vállalat figyelmét felkeltette. Mint sok innovációvezérelt iparágban, a japán szereplők történelmileg átvették az üzemanyagcellákkal kapcsolatos technológiai területet a 2000-es években, kvantitatív megközelítést alkalmazva a szabadalmi tevékenységben.

Olyan játékosok, mint az autógyártók (Toyota, Nissan, Honda, Mitsubishi stb.), a Tier 1-es beszállítók (Aisin Seiki, Denso, Soken stb.), készülékgyártók (Panasonic/Sanyo, Hitachi, Toshiba, Murata/Sony stb.) vagy anyagszállítók (Toppan Printing, Nippon Steel, Toray Industries, Sumitomo stb.) az értéklánc egésze mentén aktívak voltak, az elektródaanyagoktól és az üzemanyagcella-kötegektől a járművekbe történő rendszerintegrációig. Ebben az időszakban más szereplők is csatlakoztak japán társaikhoz a szabadalmi bejelentésekben, mint például az amerikai General Motors és Ford, a német Daimler, a Volkswagen/Audi, a Bosch és a BMW, valamint a dél-koreai Hyundai/Kia, a Samsung és az LG.

Az utóbbi időben a szabadalmaztatási tevékenységet német járműgyártók és kínai újoncok irányítják, hogy az előbbiek – Volkswagen/Audi, Bosch vagy BMW – üzletfejlesztését és diverzifikációját, valamint piaci részesedés megszerzését és üzemanyagcellás technológiák fejlesztését szolgálják. Utóbbiak esetében – a Grove Hydrogen Automotive, a FAW China First Automotive Works, a Dongfeng Motor, a Yutong Bus vagy a SAIC Group járműgyártói, valamint a SinoHytec, a Weichai Group, az FTXT Energy Technology vagy a Shanghai Shenli High Technology termékértékesítői.

RELATED POST

Írj egy választ