Európának meg kell oldania az autóipari átállást – a szeptemberi stratégiai párbeszéd az utolsó esély a korrekcióra
A CLEPA arra kéri a Bizottságot, hogy fogadja el az európai autóipar jelenlegi realitásait, és lépjen tovább a megbeszélésektől a végrehajtásig. Összehangolt szakpolitikai és iparági fellépéssel megőrizhetjük a versenyképes és fenntartható iparágat – és biztosíthatjuk a munkahelyeket több ezer európai számára. A vezérigazgatók és képviselők hamarosan Brüsszelbe utaznak egy kulcsfontosságú megbeszélésre: a szeptember 12-i stratégiai párbeszéd lehetőséget ad a cselekvésre.
Az európai autógyártást fenyegető veszélyek nem elvont jellegűek. Amint azt a legfrissebb adataink is mutatják, az autóipari beszállítók több tízezer munkahely elvesztésével néznek szembe: több mint 54 000-rel 2024-ben, és további 22 000-rel már idén, mivel a gyárak bezárnak és a beruházások leállnak. Az európai autóipar versenyképessége nagy nyomás alatt áll, amelyet a fokozódó globális kereskedelmi zavarok, a vámcsatáktól az erőforrás-korlátozásokig, valamint a belső piaci korlátok, mint például a magas energiaárak, a növekvő munkaerőköltségek és a gyakran bonyolultabbá tevő szabályozási keretrendszer teremt befektetési biztonság nélkül.
A kihívásunk nem technológiai, hanem stratégiai
Az akkumulátoros elektromos járművek fogják meghatározni a mobilitás jövőjét, de az átmenetnek magában kell foglalnia a plug-in hibrideket, a hatékonyabb belső égésű motorokat, a hatótávolság-növelőket, a hidrogénmegoldásokat és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokat is. A több technológiai útvonal biztosítja az innovációt, a beruházásokat és a megvalósíthatóságot. És ne tévedjünk, az autóipar töretlenül halad előre a BEV-kkel – ezt ezen a héten a müncheni IAA-n is bemutatják, ahol prezentálják azokat az innovációkat, amelyek előreviszik Európát és megfelelnek a modern mobilitás kihívásainak.
A könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO₂-rendelet, amely 2035-től betiltja az új belső égésű motorral hajtott autók értékesítését, kezdettől fogva ambiciózus volt, de most már egy gyorsan változó kontextusban is szemlélni kell, kihasználva iparágunk hatalmas potenciálját és európai szakértelmét.
A cselekvés helyett a vita
Az Európai Bizottsággal folytatott stratégiai párbeszéd eddig szándékot jelez, de nyolc hónap elteltével még mindig hiányoznak a konkrét intézkedések. Ha az ambíció meghaladja a cselekvést, régiónk nemcsak a dekarbonizációs célokat fogja elmulasztani, hanem ipari gerincét is elveszíti. És ez most már egyértelmű, a tagállamok is vészharangot kongatnak. Még Németország is, egy olyan ország, amely korábban határozottan támogatta a kizárólag elektromos járművekre épülő stratégiát, most elismerte egyik kulcsfontosságú iparágának valóságát, és megkezdte a fokozatos kivezetés felülvizsgálatának megvitatását.
A személygépkocsik és furgonok CO₂-kibocsátásának közelgő felülvizsgálatának ezért rugalmasságot, ipari perspektívát és piacvezérelt megközelítést kellene magában foglalnia. Ideális esetben ezt egy szélesebb körű reformprogramba kellene beágyazni, amely erősíti az EU versenyképességét a gyártás, a K+F és a beruházások helyszíneként, miközben figyelembe veszi az intelligens helyi tartalomra vonatkozó politikákat is az európai termelés és a know-how védelme érdekében. A büntetések és a merev előírások önmagukban nem hozzák meg a kívánt eredményeket; a realisztikus keretek elengedhetetlenek a beruházások vonzásához és a növekedés megteremtéséhez.
A jövőben az uniós intézményekkel való együttműködés az ambíciók és a cselekvés összehangolása érdekében kulcsfontosságú a versenyképes és fenntartható autóipari jövő biztosításáért. A szeptemberi stratégiai párbeszéd azonban az utolsó esély lehet a cselekvésre – a kudarc azt jelenti, hogy elveszített munkahelyeket és elvesztett ipari autonómiát kell fizetni az áráért.
