A Hella betétdíj nélkül, 3 év garanciával és kiváló minőségben kínálja önindítóit és generátorait

Alapvető tudnivalók az önindítókról

A belső égésű motorok saját erővel nem tudnak elindulni, beindításukhoz külső energiára van szükség. Az indítási folyamat lehet elektromos, hidraulikus vagy pneumatikus. A gépjárművekben a legtöbb esetben villanymotorokat, közismert néven önindítókat, alkalmaznak. Mivel az indítás során nagy súrlódási és sűrítési ellenállásokat kell leküzdeni, a soros gerjesztésű egyenáramú motor a magas kezdeti forgatónyomatéka miatt kifejezetten alkalmas indítómotorként.

Az önindító az elektromos energiát mozgási energiává alakítja. A dízel járművek vagy a start-stop rendszerű járművek nagyobb teljesítményű önindítóval rendelkeznek. Az indítási folyamat során szükséges forgatónyomaték elérése érdekében gyakran egy előtéthajtómű gondoskodik a szükséges lassításról. Az önindító hajtófogaskerekének „kapcsolódása” legtöbbször egy mágneskapcsoló segítségével történik. Benzinmotornál az indítási folyamat mintegy 100 A-rel terheli az akkumulátort, dízelmotornál pedig akár 400 A-rel. Utóbbi érték a dízelmotor nagyobb sűrítése miatt magasabb. Önindító esetében a minimális teljesítmény a motortípus (benzines, dízel) mellett a lökettérfogattól, a gépegység minimális indítási fordulatszámától és a motorolaj szükséges összetételétől (olajviszkozitás) függ. A kis lökettérfogatú, modern, turbófeltöltős downsizing motorokhoz egy kisebb teljesítményű önindító is elegendő.

Felépítés

Egy indítómotor rendszerint a következő részegységekből áll:

• Elektromos indítómotor
• Behúzórelé (mágneskapcsoló)
• Hajtócsapágy kapcsolómechanizmussal

Az elektromos indítómotor elvben egy cső alakú pólusházból áll, amelyben gerjesztőtekercses vagy állandómágneses pólussaruk vannak elhelyezve. Ebben a pólusházban található az elektromos armatúra a tekercseléssel együtt. A mágneskapcsolónak is nevezett behúzórelé egy behúzómágnes és egy relé kombinációját alkotja és felül, a hajtócsapágyban helyezkedik el. A hajtócsapágyban található a kapcsolómechanizmus a kis fogaskerékkel, a görgős szabadonfutó, a behúzókar, az átvivő egység és a rugó.

Működés

A motor gyújtáskapcsolón keresztül történő beindítása működésbe hozza a behúzórelét. A behúzó- és tartótekercsben folyó áram behúzza a reléarmatúrát. Ez működésbe hozza a behúzókart, amely az átvivő egységet a hajtófogaskerékkel és a szabadonfutóval a motorlendkerék fogaskoszorújának tolja. Ha a hajtófogaskerék teljesen befordult, a behúzórelé érintkezőhídja zárja a fő áramkört az indítómotor felé. Az önindító bekapcsol és forogni kezd.

Önindító ellenőrzése

Az önindítók alapvetően nem igényelnek karbantartást és a jármű teljes élettartama alatt teljesítik feladatukat. Ha mégis meghibásodás vagy működési zavarok lépnek fel, azt sok esetben egy oxidálódott vagy hibás elektromos csatlakozó, hibás mágneskapcsoló, elromlott villanymotor vagy kopott kapcsolómechanizmus, a kis hajtófogaskerék (kopás vagy „pasztásodás”) vagy a szabadonfutó okozza. Az önindító kifogástalan feszültségellátása a hibátlan működés feltétele. A hibadiagnosztika keretében számításba kell venni a járműakkumulátor, illetve az önindító pozitívcsatlakozásának és testellátásának vizsgálatát is.

/icmagazin.hu