Az autóbiztosítékok bemutatása
Számos olyan alkatrészt találhatunk egy mai autóban is, amely már régóta a részét képezi egy közúti járműnek, mégis megkerülhetetlennek tűnik a használata. Ebben a konkrét esetben még jelentéktelennek is hat, pedig valóban nem célszerű nélküle elindulni.
A lenti cikkben elsősorban a ma is használatos késes biztosítékokra fókuszálunk majd, ám kitérünk az eszköz múltjára is.
Mire való a biztosíték?
Mindenekelőtt fontos tisztáznunk, hogy a személygépkocsi biztosíték nélkül is képes a közlekedésre, ha a biztosítékok pozícióiban zárjuk az áramköröket.
Adódik a kérdés, hogy akkor miért használjuk őket?
A biztosíték egy olyan eszköz, amelynek a legfontosabb feladata az, hogy a különböző áramköri elemeket – úgymint vezetékek, elektromos motorok, stb. – megóvja az esetleges túláramok és zárlatok káros hatásától. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az erre a célra méretezett vezető (például huzal) kiolvadásával oldja meg a biztosíték azt, hogy az áramkör túl nagy belépő áram eseték megszakadjon. Áramköri hiba esetén így csak az olcsón cserélhető biztosítékot veszítjük el az esetlegesen jóval drágább egyéb, az áramkörben lévő elektromos alkatrészek helyett.
Másodlagos célja természetesen a névleges áramerősségüknél kisebb, de legfeljebb ugyanakkora áramok üzembiztos vezetése. A biztosíték kivétele áramköri szempontból megegyezik a biztosíték tönkremenetelével, tehát ilyenkor nem folyik áram.
Története
Mint minden fontosabb találmánynak, a biztosítéknak is szövevényes a múltja.
Jelenlegi ismereteink szerint először Louis François Clément Breguet francia fizikus használt vékony vezetéket a távíróvezetékek védelmére. 1847-ben fedezte fel a jelenséget.
Később üvegből vagy kerámiából készült szigetelő patronban helyezték el az apró, fém végződésű huzalt, hogy az áram megszakadásakor keletkező villamos ív és olvadt fémcseppek ne okozzanak további károkat. Később az egyre nagyobb teljesítménynek és változatos igényeknek megfelelően egyre több változata alakul ki.
Az autóiparban – késes biztosíték
Az autóbiztosítékok olyan tekintetben tökéletesen megegyeznek az alap definícióval, hogy ezek is olyan alkatrészek, amelyeket az autók és járművek elektromos vezetékeinek védelmére terveztek. A paletta típusokból és méretekből is igen széles.
A főbb típusokat tekintve azonban egyet mindenképp ki kell emelnünk; a legtöbb modern autóbiztosíték késes biztosíték. Formailag mindegyik nagyon hasonlít, a házuk színes műanyag, a két „kés” pedig párhuzamosan áll ki ebből a házból. Az alkalmazástól függően biztosítékblokkokba, biztosítékkapcsokba vagy biztosítéktáblába szerelhetők.
Működés
Az autó biztosítékai egyszer használatosak, kiolvadáskor cserélni kell őket – normál esetben ez elég ritkán történik meg, gyakorlatilag gondozásmentesnek tekinthetjük.
Rendszeres karbantartásra tehát nincs szükség, és a legtöbb esetben egy egyszerű szemrevételezés is elegendő annak megállapítására, hogy a biztosíték még mindig kielégítő állapotban van-e. A puszta tény, hogy nem működik az adott áramkör, rögtön a megfelelő biztosítékhoz irányít minket. Ez viszont nem feltétlenül a biztosíték elfáradása miatt történik, előfordulhat, hogy máshol van hiba az elektromos áramkörben, így ezzel érdemes szervizhez fordulni legalább egy átvizsgálás erejéig.
Vannak olyan esetek, amikor a szemrevételezés nem vagy csak nehezen valósítható meg. Ilyenkor érdemes lehet mérőeszközzel ellenőrizni a biztosítékokat – például multiméterrel.
Változatok
A késes biztosítékokat két paraméter határozza meg alapvetően: a méretük és a névleges áramerősségük. Ez utóbbi általában fel is van tüntetve a biztosíték házának tetején.
Kiemelten fontos, hogy figyeljünk arra, hogy ne változtassunk az új biztosíték névértékén, azaz ne helyezzünk be nagyobb vagy kisebb névértékű biztosítékot a korábbihoz képest. A túl alacsony névérték valószínűleg nagyon hamar tönkre fog menni, a túl magas pedig nagyobb áramerősséget is átenged majd a vezetékeken, mint amit esetleg az áramkörben lévő elemek elviselnének, így nem tölti be a szerepét.
Előfordulhat, hogy a névleges érték mégsem látszik a biztosítékon. Ilyenkor is van lehetőségünk eligazodni. Érdemes ellenőrizni a biztosíték diagramját a járműben, hogy megértsük, melyik biztosítéktípus található az egyes pozíciókban. A jármű kézikönyve és a biztosítéktábla fedele általában hordozza ezeket az információkat.
Ezen kívül van még egy lehetőségünk, ugyanis a különböző névleges értékekhez különböző egyezményes színek is társulnak. Ezt a DIN 72581 az autóipari pengebiztosíték-típusok mérésére használt jelenlegi szabvány tartalmazza.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden biztosíték névérték érhető el minden méretben – erre a következő fejezetben kitérünk.
Jelenleg az alábbi késes biztosíték névérték-szín kombinációk találhatók meg a közúti járművekben:
- Fekete: 1 Amper
- Szürke: 2 A
- Lila: 3 A
- Rózsaszín: 4 A
- Barna: 5 A
- Barna: 7.5 A
- Piros: 10 A
- Kék: 15 A
- Sárga: 20 A
- Víztiszta: 25 A
- Zöld: 30 A
- Narancssárga: 40 A
- Piros: 50 A
- Kék: 60 A
- Barna: 70 A
- Víztiszta: 80 A
- Ibolya: 100 A
- Bíbor: 120 A
Méretek
Mint ahogy azt fentebb említettük, ahogy a névleges értékek változnak, úgy változhatnak a késes biztosítékok méretei is. A szabvány hat különböző méretet ír elő, ezek a következők:
- Micro 2: A legkisebb változat, hosszúkás és vékony forma jellemzi őket, dupla, lapátszerű késekkel
- Micro 3: Nagyobb és arányaiban szélesebb biztosíték – az egyetlen változat, amiben három kés található – ezen általában duplán szerepel a névérték
- Alacsony profilú mini: A ház valamivel nagyobb, mint a Micro 2, de nagyon mélyre vannak süllyesztve a kései, ezért rendkívül kompakt
- Mini: Pontosan ugyanazt a házkialakítást használja, mint az alacsony profilú mini biztosítékok, de a kések sokkal hosszabbra nyúlnak, és ék alakban végződnek, mondhatni hegyesnek hat a végük
- Normál: Ez az ATO változat, régebben ez számított a „normál” biztosítéknak – a mai szabványban már a második legnagyobb típusnak számít; a ház a kések felé laposodik, a pengék szélesek
- Maxi: Jelenleg ez a legnagyobb elérhető késes biztosíték – általánosságban elmondható, hogy nagy áramerősségű alkalmazásokhoz készülnek