Itt az idő a cselekvésre: az elektrifikáció átalakítja az európai utángyártó piacot

Az autóiparban folyamatban lévő villamosítási átállás hatalmas változást jelez az európai utópiacon. Az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) esetében körülbelül 30%-kal alacsonyabb a kereslet a hagyományos utángyártott alkatrészek iránt, és a BEV-értékesítési előrejelzések 53-82%-os piaci részesedést vetítenek előre 2030-ban. Ezek a Roland Berger és a CLEPA, az európai szövetség közös tanulmányának megállapításai. Autóipari beszállítók szövetsége. A szerzők három jövőbeli forgatókönyvet fogalmaztak meg, és olyan lépéseket javasolnak, amelyeket az iparág megtehet az átalakulás alakítása érdekében.

„Az autóipar aftermarket szereplői számára a villamosításra való átállás megtervezése nagyon összetett feladat, mivel flottánk számos járművében 2035 után is belső égésű motor lesz” – mondta Hasmeet Kaur, a Roland Berger partnere. “Bár az elektromos járművek jelenleg csak a járműpark 0,8%-át teszik ki, a játékosoknak most újra kell pozícionálniuk magukat, hogy a jövőben is sikerrel járjanak.”

Az autóipar már évek óta gyors átalakuláson megy keresztül. A technológiai trendek, a változó vásárlói magatartás, a különféle ellátási hiányok és az Európai Unió (EU) szabályozási javaslata, amelyről csak a közelmúltban fogadott el az EU tanácsa, nyomás alá helyezte a cégeket. A villamosítás várhatóan jelentős hatással lesz az utángyártói folyamatokra.

Küszöbön az elektromos átállás: a kilátások 2030 és 2035 között

A tanulmány szerzői három forgatókönyvet dolgoztak ki, és mindegyikben kiszámolták a villamosítás eltérő ütemének az autóipari utópiacra gyakorolt ​​hatásait. A legradikálisabb forgatókönyv („Radical Electrification”) szerint az elektromos mobilitás gyors túl gyorsan meg végbe. Emiatt az akkumulátoros elektromos járművek aránya a 3,5 tonna alatti új járművekben 2030-ban 82%-ra emelkedik, 2035-től pedig eléri a 100%-ot.

A középső forgatókönyv („Ambíciózus átalakulás”) a jelenlegi politikán és vállalati célokon alapul. Ebben stabilizálódnak az akkumulátorok gyártásához szükséges alapanyagok árai, megfelelő töltési infrastruktúra épül ki. Ennek eredményeként az elektromos autók részesedése a teljes járműeladásból 2030-ra 68%-ra nő, 2035-től pedig eléri a 100%-ot.

A legkevésbé előrehaladó forgatókönyv („Szabályozási megfelelőség”) szerint a csak BEV-re való előrehaladást különböző ellenszelek mérséklik, beleértve az akkumulátor-nyersanyag-árak növekedését. Az elektromos autók részesedése a teljes járműeladásból 2030-ban 53%-ra, 2035-ben pedig 96%-ra emelkedik, majd 2040-ben eléri a 99%-ot.

Csökken a kereslet a hagyományos hajtásláncok és motorok iránt

Az akkumulátoros elektromos járművek fokozott piaci térnyerése megváltoztatja mind az egyes termékkategóriák jelentőségét a piacon, mind pedig az azokkal kereskedő, azokat felhasználó cégek szerepét. A tanulmány szerzői 250 alkatrészt elemeztek 53 járműrendszer mentén, és arra jutottak, hogy az akkumulátoros elektromos járművek körülbelül 30%-kal alacsonyabb értékesítési potenciált kínálnak a hagyományos utángyártott alkatrészek számára, mint a belső égésű motoros járművek. Az okok: az akkumulátoros elektromos járművek kevesebb alkatrészből készülnek, és kevesebb a kopás, többek között a motor, a hajtáslánc és a fékelemek esetén.

A tanulmány ezen összetevők mindegyikére becsüli a negatív és pozitív hatást az utópiaci „bruttó” keresletre (kivéve az új alkatrészek és szolgáltatások iránti további keresletet, például a műhelyekben végzett munkaerőt vagy a szoftverfrissítéseket). A villamosítás hatásának egyértelmű bemutatása érdekében a tanulmány kifejezetten kizár más makrotényezőket, mint például a járműpark várható általános növekedésének vagy az inflációnak a hatását, valamint az olyan műszaki trendeket, mint az Advanced Driver Assistance Systems (ADAS). A radikális villamosítási forgatókönyv szerint 2035-re 12%-os, 2040-re pedig 17%-os csökkenést prognosztizálnak. A leginkább érintett termékkategóriák a belső égésű motorok és a hajtáslánc, ahol a kereslet 49, illetve 51%-kal csökken. A szabályozási megfelelőség forgatókönyve szerint a hatás 2040-re várhatóan -13%-ra csökken.

Új lehetőségek az iparág szereplői számára 

A villamosítás új lehetőségeket is nyit az ellátási lánc mentén az iparág különböző beszállítói számára. Az alkatrészgyártók például áthelyezhetik portfóliójukat akkumulátor-specifikus alkatrészekre, de az alkatrészek újragyártásával vagy felújításával is bővíthetik üzleti modelljüket. További lehetőség a műhelyek támogatására diagnosztikai és flash megoldásokat kínálva, különösen az akkumulátoros elektromos járművek kihívást jelentő szoftvereivel és adatkezelésével, új elektronikai és csatlakozási platformokkal. Az akkumulátor szakértőkkel való együttműködés a hagyományos utángyártó beszállítónak és az akkumulátor specialistának egyaránt segítséget jelenthet.

„Különösen fontos lesz az utópiaci szereplők számára, hogy fejlesszék az akkumulátorrendszerek, az elektromos motorok, az e-hajtások és a teljesítményelektronika újragyártási és javítási képességeit” – mondja Frank Schlehuber, a CLEPA piacügyi vezető tanácsadója. „Arra számítunk, hogy az utópiaci szolgáltatások terén a hardverről a szoftverre váltás következik be. A megelőző karbantartás is fontosabb lesz, mivel az akkumulátor biztonsági szempontból kritikus.”

A nagykereskedelmi forgalmazók segíthetnek majd az elhasználódott alkatrészek kezelésében, újrahasznosított anyagok szállítóivá válhatnak, vagy logisztikai hálózataikat új vásárlói csoportoknak ajánlhatják fel. A műhelyeknek lehetőségük van arra, hogy akkumulátor-elektromos járművek specialistaként helyezkedjenek el, és szolgáltatásokat kínáljanak a területükön működő általános műhelyeknek. Szolgáltatásaikat olyan OEM-eknek is ajánlhatják, akik IAM műhelypartnereket keresnek szervizhálózatuk megerősítésére.